1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

67

Meggyőződésen, hogy ha a nem termelő munkában alkalmazottak létszá­mának a növekedését meg tudjuk akadályozni, akkor ezzel az egysze­rű adminisztrativ intézkedéssel a bürokráciát is csökkentjük, ar.ei;, van és eléggé terebélyesedik. Felvetődött jelentéseink kapcsán az is, hogy az el­következő években milyen módszerrel, milyen szemlélettel kell a fő­város lakosságának ellátottságát javítani. Van egy alapigény, amely a> abban fogalmazódik meg, hogy Budapest: egységes egész és rácváros bármely területén történik is valami, az a város egészének a szüksé­gét szolgálja. ' Miért szeretném ezt elmondani? EIH H líagyon sokszor ér bennünket támadás azért, mert azt a néhányezer lakást, amelyet évente felépítünk, néhány nagy la­kótelepre koncentráljuk, ahelyett, hogy minden kerületben építenénk kisebb lakótelepeket azért, hogy a lakáshoz jutott budapesti lakos ott kapjon lakást, ahol eddig élt, hogy ne legyen kénytelen szülő- kerületét elhagyni. A gazdaságossági számításokból mindenki meg tudja állapítani, hogy minél koncentráltabban tudunk lakótelepeket épite- ni, annál gyorsabban és magasabb színvonalon tudjuk ezeket a laká- sokat felépíteni és még a költságráforditás is csökken annak arányá­ban, hogy milyen na^y lakótelepeket épitünk. Ebből következik, hogy a lakásproblémát nem kerületenként kell megoldani, hanem budapesti szinten és meggyőződésünk, hogy ha Budapest két kerületében fel tud­nánk építeni minden évben lo.ooo lakást, az ugyanúgy szolgálná a többi 2o kerület érdekeit is, mert azok is kapnának ezen a területen lakást. Elsősorban azt szeretném tehát hangsúlyozni - és hangsulyo­H— ^ ______________ 1 • | ' - 13 -

Next

/
Thumbnails
Contents