1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
41
}- 8 meg a tényállás tisztázását egy-egy jelzőtábla láthatóságát illetően, vagy azzal a leleplezéssel, hogy a vádlott által hivatkozott , a kilátást akadályozó építőanyagot csak cjy héttel a vádbeli baleset után halmozták föl a helyszínen. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró pedagógus-ülnökök különös érdeklődéssel kisérik figyelőmnél az eléjük kerülő fiatalkorú terheltek életútját, a bíróság ítéletét követően is. Iskolai nevelő munkájukban jól hasznosítják azt a bírósági tapasztalatot,hogy az iskolakerülés, csavargás szoros összefüggésben van a fiatalkorúak bűncselekményeinek elkövetésével. A népi ülnökök működésének kezdeti időszakában - amikor még egyáltalán nem rendelkeznek ítélkezési tapasztalatokkal - általában észlelhető az a fogyatékosság, hogy az ülnök hajlamos a törvény rendelkezéseitől, a büntető jogpolitika* elveitől és a kialakult birói gyakorlattól való elszakadásra,- a bíróság elé került cselekmény vagy vádlott szubjektív megítélésére. Ez a szubjektivizmus hol liberális elnézésben, hol túlzottan szigorú felfogásban nyilatkozik meg. Különösön ószlelh .tő a konkrét bűncselekmény súlyénak lebeosülésc és a szükségesnél enyhébb büntetés alkalmazására törekvés olyan esetben, amikor a népi ülnök is ugyanolyan munkakörben vagy körülmények között dolgozik, mint a vádlott. A közlekedési vállalatok dolgozói mint népi ülnökök gyakran azzal az indokolással szavaznak enyhe bün- ’ tetés kiszabása mellett, hogy hasonló balesetet ők is okozhatnak. Devizabüntett miatt indult ügyekben, eljáró ülnökök egy része pedig a devizagazdálkodást sortő cselekmény társadalomra veszélyességét nem ismeri fel. Leggyakrabban mutatkoznak a szub- .jektivizmus jelei, amikor családi viszály hatott közre a bűntett elkövetésében. Ilyenkor vagy a vádlott vagy a sértett magatartásának tulajdonítanak túlzott jelentőséget, ami indotcolatlanul enyhe vagy éppen túl szigorú büntetés javasolásához vezet. I ^ Ezekben az esetekben a tanácskozás során a hivatásos biró, h tárgyaláson kivül pedig az ülnökök továbbképzése során igyekszünk meggyőzni - bármilyen hosszas ós fáradságos ma. yarázást igényel is ez - az ülnököket arról,hogy a szubjektivizmus érvényesülése károsan hat ki az Ítélkezésre. Az ilyen meggyőzés eredményes, azok a népi ülnökök, akik ismételten vesznek részt a birói munkában, általában non esnek a szubjektivizmus hibájába. A polgári jogalkalmazás jogpolitikai olvoi szerint a birósá- ' goknak a társadalmi tulajdon megóvásának és gyarapításának, a tervgazdálkodás rendjo biztosításának, az állampolgárok jogainak védelme körében döntéseikben nagy figyelmet kell forditaniok a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának érvényre juttatására. A konkrét ügyeket a társadalmi-gazdasági hátterük figyelembevételével, a jogsértést kiváltó körülmények elemzésével kell megvizsgálniok. A rendelkezésükre álló minden törvényes eszközzel biztositaniok kell az állami gazdálkodó szervek és a szövetkezetek jogos követeléseinek érvényesítését. Ugyanakkor különös , gondot kell forditaniok az állampolgárok törvényes igényeinek kielégítésére a munkához való jog megsértésének elbírálásánál, ujitásolc, találmányok díjazásánál, kártérítési követelés, kisajá-r __ I
