1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

89

- 9 f é3 általános fogalmat, ami aktagyártásnak és aktatologatásnak

| nevezhető, most nem érintem, azonban a következőket vetném fel.

Véleményen szerint a bürokratizmus tulajéönképen gyávaság,mert

az, aki bürokrata módon él és dolgozik, nem mer bizonyos kérI désekben dönteni, nem. mer felelősséget vállalni azért, amit

I , tesz, - és ebből következik, hogy általában a felelősség f o—

| galmával nincs tisztában. A felelősség vállalása nem. jelent

1 megfélemlítést. A felelősség vállalása: öntudatot jelent,

I olyan formában, hogy a döntő, az állástfoglaló, a rendeletet

I kiadó személy felméri intézkedéseinek következményeit, az abI bdl fakadó nehézségeket, felméri az ellenvéleményeket is,

I - é3 úgy kell néznie társadalmunk egészét, hogy nálunk a hibát

} elkövető emberrel szemben szoktak ugyan felelősségrevonást

alkalmazni, de ennek a felelősségrevonásnak az a célja, hogy

I lehetővé tegye az illető számára, hogy máskor kibamentesen

I tudjon dolgozni, vagy kevésbbé kövessen el hibát.

A bürokratizmus jellemzője a betokosodás, a beszáJ radás a négy fal közé, amikor a bürokrata nem ismeri az emberek

| között kialakult viszonyokat és kapcsolatokat; amikor nem érí .

ti meg az élet által diktált fejlődés ütemét, és amikor régi,

| sokszor már beporosodott gyakorlatra hivatkozva, önbiztositás

alapján hozza meg döntéseit, teszi meg intézkedéseit.

r A bürokratizmus egyúttal antihumanizmust is jelent,

mert a bürokratikusnak nevezett intézkedések mögött mindig meg| találjuk az emberi problémák meg nem értését, a ridegséget máj sok bajával és gondjaival szemben. Nyilvánvaló, hogy a mi köz! igazgatásunkban ez nem engedhető meg.

Van a bürokratizmusnak olyan vonása is, amit talán

f

' 1

I ,1