1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
249
; kötelmi osztályon feldolgozásra váró javaslatok közül a Nagy vásártelep raktárkérdésének megoldásával foglalkozik# A vasúton szállított 1 áru mind a I! agy vásárt el epre érkezik, arti nincsen gépesítve, nem korszert1 ás a kétmilliós város követoiméijö'einek a tárolás teliintetében nem felel meg# Az előterjesztett határozati javaslat 3./ pontjának következő kiegészítését kéri: "A végrohajtóbizottsaj a kapőzt ellenőrzési jelentésről, valamint az aalenőrzősi jelentés alapján me ;* tett inté íkeléseiről tájékoztass* a tanácsot 1964.március hó Lőwinger Andorné megemlíti, hogy a házn.ezel si állandó bizottsá- rencTrT vilii ülésen foglalkozott az előterjesztés anyagával# Örömmel üdvözli a határozati javaslatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az állandó bizottságok munkáját elősegítsék. A határozati javaslat 2./ pontjánál: azt a részét, nogy "munkájuk során a helyi sajátságok fi-- gyeiemberételével alkalmazzák", nem találja teljesen érthetőnek. Helyi adottságokról van-e szá, vagy pedig valami egészen különös clyan í*l#8tó1BéMetoíiBS . FSvTrosi tanácstagokat albérletbe adják a kerületeknek, ahox tulaj- öönképen tanácstagi életüket élik, leszámítva azt a kis időt, amelyet as állandó bizottsági tagság, vagy pedig egy-egy tanácsülés jelent. I§y tehát a fővárosi tanácstag a részleteket látja, ha viszont a jö ~ vőben nem készen látják először a községfejlesztési tervet és lehetőség nyílik arra i3, hogy ssakugyan beleszóljanak, nem lesz ilyen éles as ellentét az egész és a rész között. Tapasztalata szerint a fővárosi tanács dolgozói nevelésre ozorainak még a tanácstagokkal való bánásmód terén. Javasolja, hogy olyan esetben, amikor tévesen oimeznok “ meg valamely beadványt, ne küldjék vissza azzal az udvarias megjegyzéssel, hogy nem hozzájuk tartozik, hanem jutcássák el ahhoz, aki az ügyben intézkedni tud. Javasolja, törekedjék az országos ve/ctés még inkább annak a bebizonyítására, hogy másutt is lehet élni nem- ~ ősük Eudapesten és a fővárost háttérbe ner. szoritva, de részére méltánytalan előnyöket ser biztosítva tegyen intézkedéseket. Dávid Ferenc példákat hoz fel arra, hogy az apparátusi ügyintézés nem mindig megfelelő, az a véleménye, hogy a tpnácsta-i írunka - a legutóbb el* xelt félesztendő alatt, pozitiv előrehaladási; mutat. Az előterjesztésben jelentős helyet foglal el a társadalmasítás gondolata. U^y érzi, hogy ez a gondolat a maga különböző fázisaival legfőbb útja ~ annak a folyamatnak, amelyben végigmegy a szocialista állam továbbié jlesztéae. A társraalmositás során alapvetően két fázist lát. Az egyik, amixor ez még csak annyit jelent, hogy a társadalmi aktívák százai, vagy ezrei segítik a tanácsot. A másik ennek már egy magasabb fokozeta, amikor az igazgatási szervezet hatósági jogosítványokat ad át 9. különböző állami szerveknek, szervezeteknek. Mind a - két fázisnak bőven vannak problémái. A tanácstagi beszámolók állandö> an visszatérő problémája a munka szervezetlensége, az emeletráépítéseknél s a ser tatarozásoknál*- Jogos a lal:o3ságnak az a kérelme,hogy ezt a munkát szervezettebbé és kulturáltabbá kell tenni. A lakosság bevonását nemccak a fizikai munkákra valu mozgósítás terén, hanem egyre szélesebb körben kell megvalósítani. > társadalmasítás szélesítése és a vezetés színvonalának emelése egymást szervessen egészítik ki. Probléma van a hatósági jogkörök átadásánál, amelyről egyelőre osak beszélnek. Esután foglalkozik a fogadóórák szervezetlenségével Tekomor Péterné a nevelés kérdésével foglalkozik, éa fel&ivja a Figyelmet arra, hogy a társadalom széles rétegei osak felszincon ismerik a nevelési reform-tervet. Éppen ezért a tanácstagokra l— ____________________________________ I
