1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
248
1 p I segített® a tanácsok munkáját. Megítélésük szerint azért is szükséges i a tanácsok munkájával behatóan és sokrétűen foglalkozni, mert az egész társadalmi életben a tanácsok nagyon fontos közvélemény-formáló erőt jelentenek. Hármas funkciót teljesítenek: anyagi eszközökkel rendelkeznek, betöltik az államhatalmi és államigazgatási szerv feladatait és tömegszervezetet is jelentenek. Ha tehát a tanáos jól dolgozik, akkor nagyon jé közvélemény-formáló erőt képvisel* Mindazok a nagy és~ szép alkotások, amelyeket a tanács Budapesten megvalósított, megragadták a közvélemény figyelmét. Ugyanakkor azonban még mindig vannak olyan apróságok, ameíyeickel szemben a közvélemény értetlenül áll. Ezek legtöbbször egyszerű kérdések, és éppen azért nem tudja megérteni a lakosság, hogy miért nem oldják meg azokat. Itt hivatkozik a " l Margit hid felbontására as Uránia ;.oai több év éta tárté felállványo—* I zására. A tanács irányítása egységes és jó, de a vezetés még nem egységes. Komplikált éa hosszú folyamat lesz, amig a kérdéseket elvileg, majd azután gyakorlatilag rendezni lehet, hogy kissé gyorsabban lehessen előremenni a tanácsok ■Bakájának fejlesrtéséoen. Továbbiakban a bürokrácia kérdésével foglalkozik.Olyan munkahelyen, ahol a feladc- 1 tok ismétlődnek, ott a bürokrácia növekedésének, elterjedésének, vagy meghonosodásának konkrét veszélye állandóan fennáll. Senki sem születik bürokratának,hanem azzá lesz valaki, ha a munkamódszere olyan, hogy azt lehetővé teszi. A lényoges az, hogy állandó intézkedéseket - kell tenni ann;ik érdekében, hogy a biirokráoin no tudion terjedni, el* harapézri. Általános megítélés az, hogy ha minden szinten nagyon ala* pos elemzéssel szánbaveszik a legfontosabb tennivalókat és egységesítik, összehangolják az erőket, akkor néhány esztendő aulva a tanácsok munkájának a tekintélye erősen megnő* A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága részéről, a Budapesti Pártbizottság, illetve a I Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány részéről meg van az elhatározás arra, I hogy együttesen javítsák a munkát* Ott József örömmel üdvözli az irányelveket, mert az azokban lefektetett szempontok útmutatást adnak a - további munkára* Megállapítja, hogy a KX.kerületi tanáosülések nyilvánossága megfelelő. A meghívottak között rendszerint jelen vannak a töme&szervezeti vezetők, a tanáosi összekötők, a társadalmi aktívák, valamint az üzemek és a hivatalok dolgozói. Nézete szerint ha mind- - ezek a meghívottak tanácskozási jogot kapnának, as a tanácsülés szin- ~ I vonalának rovására menne és nem vinné előbbre az ügyet, hanem a tanácsülést panasznappá változtatná. Egyet tud azonban érteni azzal, hogy a ~ meghívóttoknak az a része kapjon tanáoskozási jogot, amelyik szakértelmével, a tárgyalt kérdés mélyreható ismeretével előbbre tudja vinni a problémák megoldását. Yélsménye szerint sok olyan hatáskör van, amelyet át lehetne adni a kerületi tanácsoknak, igy azok hatásköre bővülne - a kerületi tanácstagok hatáskörével együtt - egyszerűbbé tenné az ügyintézést, és elejét venné 3ok vitás kérdésnek. Példaképen felhozza a kerületi ipari osztályok működését. Egy százezer lakosú kerületnek például nincs jega meghatározni, hogy szükségesnek tart-e a kerületben egy lángé ssüÖt vagy nem. Ilyen nagy lakosú kerület tanácsának át lehetne adni olyan hatásköröket, hegy maga döntsön ilyen kérdésekben. Bolgár Miklós helyesnek tartaná, hoo a ksrületi tanácstagok részére* éti szinten és bontásban hasonló anyag készüljön, mint a tanácstagi beszámolókról szóld jelentés. A jelentést igen jónak találja, a* statisztikai táblái: egy-két rovattal való bővítését, a határezati ja* vaslat 3./ pontjánál: pedig kiegészítését kéri. A táblázatokban a közérdekű javaslatok csak felületi bontásban szerepelnek, helyes volna , azokat szakigazgatási ágak szerint is felserolni. Továbbiakban a keresi < [ ______________________ i í------------------------------------------------------ *-• I
