1960. december 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

65

' \

mészetesen voltak eredményei, mert ezek a számok korábbon nagyobbak voltak. Ez az egyenlőtlenség tényező tehát csucsforgalmi időben a normál utasszám hat nyolcszorosa volt. A belvárosi állapot a dolgok természetéből kifolyóan v lamivel kedvezőbb, hiszen az általános utazás a belvároson keresztül történik napközben is és itt ez a tényező pl* a 7-es aut busznál két háromszoros, a nagykörúti közlekedésben ez a szám kettő alatt van.

Beszélni kell még a kapitalista örökségként átvett és a bevezetőben már említett bonyulult jegyrendszerről is, ami szintén kihat a közlekedés lassítására. A 123 féle jegy ugyan ma már nem létezik, de még mindig 34 féle jegyet kell megismernie annak a forgel%

mi dolgozónak, aki jegykezeléseel foglalkozik. A jegykezelésnek ez a bonyolult rendszere ugyancsak lassíthat tényezőként hat a forgalomra. Torlódásokat okoz és ezek az akadályok sokszor elégedetlenséget váltanak ki az utazókból.

I.’eg kell említeni, hogy számos nagy város leegyszerűsítette mér jegyrend8zerét. Azok a tanácstag elvtársak, akik Moszkvában jártak az utóbbi időben, láthatták, hogy Moszkvában már számtalan autóbusz közlekedik k lauz nélkül. Dreszdában is rendkivül érdekes egyszerüsitéseket vezettek be. Mi egyenlőre ott tartunk, hogy ^ egyes kocsitipusokon két kalauz helyett csak egyet alkalmazunk, a f

azonban változatlanul nagy j»>»yk-ei talista rendszerben a 7o-8o filléres őr: bér mellett s villamos átszállójegy ára 24 fillér volt, ma ez ez átlagos órabérnek lo-ed részét sem teszi ki. Nem is beszélve a különféle kedvezményekről,melyeket a villamos ás autóbusz hetijegyek nyújtanak. A dolgozóknak nyújtott kedvezményeket érzékelteti a közlekedési vállalatoknak biztosított állami dotáció nagysága is, amely évente 55o millió forintot teszéki. ■ j r .■; > ó ■'1 r /' * '■

/ ' m ha /x: / cCé £" 65

. h ______________________i_________________________________________ l