1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

74

[— 11 —I

\ -29 - I

, Az öntevékeny mozgalom mindegyik ágúban fellelhetők u3 erősödnek

a pozitiv irányzatok, azonban a csoportok jelentős nehézségekkel is küzdenek. Még mindig kevés a mai tárgyú színdarab, zenemu., tánckoreográfia. Nyilván annak következtében, hogy iréink, művészeink még nem ismerik eléggé a munkások életét. A művészeti tömegmozga- ' lom még nagyobb hatékonyságának előfeltétele a csoportok oktatéi

hálózatának megerősítése, és az elmélyültebb neveld munka a cso- porttagok között. A művészeti tömegmozgalom egyik ága a különböző képzőművészeti szakkörökben folyó tevékenység. Fővárosunkban 53 képzőművészeti szakkör működik, ebből 46 az üzemek, szakszervezetek, 7 pedig a tanácsok irányítása alatt. Ez utóbbiak nagyobbak éű színvonalasabbak, mintegy 500-an dolgoznak bennük, 60 százalékban üzemi munkások. Az üzemi körök általában kislétszámúak. A munkások részvétele magasabb, mintegy 80 százalékos. A körök fo célkitűzése nem elsősorban művészképzés, bár nem egy hallgató az utóbbi években ilyen körből került a Képzőm-veszeti Főiskolára, hanem olyan emberek nevelése, akik marxista-leninista világszem- , léleten alapuló művészeti Ízléssel rendelkeznek. A körökben a világnézeti oktatás a valóság tanulmányozására épül, és különösen a művészettörténeti ismeretek adását kötik össze megfelelő poli- tikai oktatással. Különösen jó munkát végez az V. kerületi és az ► I. kerületi tanácsi képzőművészeti kor. A kisebb létszámú üzemi

körök összevonása feltétlenül a szinvonal emelkedését eredményeznd

.

A párt, a munkásmozgalom már a felszabadulás előtt is jelentős eredményeket ért el a kulturális tömegmozgalom terén, mindeneke- lőtt abban a néhány munkásotthonban, amely a Horthy-renászerben a súlyos nehézségek ellenére is fenn tudta magát tartani. A kulturotthon hálózat azonban majdnem teljesen csak a felszabadulás után jött létre. Ma Budapesten 117 kultúrotthon és 607 kultúrterem m** i