1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
75
ködik. A hálózatban van számos szép és a feladat ellátására teljesen alkalmas egység, mint pl. a lé CL, a Pamuttextil kulturháza, vagy a XIII. kerületi József Attila kultúrotthon. Sajnos, azonbui a legtöbb kulturház, kultúrotthon nem előre kidolgozott fejlesztési terv alapján, hanem sokszor a spontán kezdeményez s lendületével jött létre, ennek következtében egyrészt elosztásuk nem megfelelő, másrészt sok a kisméretű és a célnak nem megfelelő épület. A XIII. és a XX. kerület kivételével legfontosabb munkáske- rületeink nem rendelkeznek megfelelő nagy kulturházzal, mely egyebek mell/ett a színházi ellátottság megjavítását is szolgálhatná. A 7-24 kulturház és kultúrteremből mindössze 16 van a kerületi tanácsok irányítása alatt, a toboiek majdnem kivétel nélkül a szakszervezetekhez tartoznak. Túlnyomó többségük mái- a környező terület lakossága irányában is végez aktiv tevékenységet, egyrészük, különösen a kisebbek ma is szűkkörűek, elzárkóznak. A kulturott- honok munkájának eredményességét eresen rontja eléggé rossz káderhelyzetük. A vezetők nagy része az alapvetően fontos kulturális ^ feladatokat megfelelő képzettség hiján nem tudja kielégítően é3 elöremutatóan ellátry.. JljlTt i f JcAxvclt > . A budapesti népművelés a budapesti pártbizottság és a kerületi , pártbizottságok, hatékony irányítása és ellen*rz se alatt folyik, ezt azért is szükséges kiemelni, mert az országos, tanácsi és tö- megozervezeti kulturális tevékenység egyetlen összefogó pártirá- nyitó és ellenőrző szervei a pártuizottságok. A fővárosi népművelési munka szervezetileg még kissé összehangolatl-.n, a t:ji .esi szervek most tesznek kezdeményező lépéseket összefogására. A tanácsi szakigazgatási szervek körében a káderhelyzetet felülvizsgáltuk mind politikai, mind szakmai szempontból, és átcsoportosítást hajtottunk végre a politikai megbizhatésá0, rátermettség és szakI I J 4 í | - 30 -
