1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

73

11

és a mát sokszor rombolóan birúló rossz kabarójelenet. Ezek most háttérbe szorultak, s helyettük a csoportok repertoárja mai témájú magyar és szovjet darabokkal, klasszikusokkal, illetve az énekkaroké munkásmozgalmi dalokkal, a tánccsoportoké jé mcndanivalé- jú tematikus táncokkal egészült ki. A Vörös Csillag Traktorgyár színjátszó csoportja pl. az Optimista tragédiát, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének csoportja Nexőj "Dangaardi emberek" cimű darabját sikerrel adta elé. ma már egyre inkább az ilyen darabválasztás jellemzi a műsorpolitikát, szemben a régebbi idűszak, 1

kai.

Az éneukarok műsorában egyre több magyar, szovjet és népi demokratikus szerző munkásmozgalmi müve vált állandó műsorszámmá. Szinte tömegdallá lett a "-iLnkásőr induló", "VörÖ3 Csepel", "Párttal a népért", szemben az ellenforradalom előtti és közvetlen utáni időszakkal, amikor ilyen dalok majdnem teljesen hiányoztak a mi sorokból.

A polgári izlés maradványainak felszámolása érdéi.ében elsősorban a kórusok végeznek eredményes munkát. Az énekkari mozgalomnak si^ m

került leginkább a proletariátus eszméjét a művészet eszközével kifejezésre juttatni. Lűsorpolitikájuk igen pozitiv, és ez tapasz- talhaté volt a dalo3 találkozókon, a Tanácsköztársaság 40. évfor►

duléjára rendezett ünnepélyeken. Az énekkari mozgalom továbui fejlődését megakadályozza az énekkarok elöregedése. Két út áll előttünk: az énekkari mozgalom, amely fővárosi iskoláinkban jól vezetett j eredményes továbbvitelére: egyrészt a fiatalok lendületesebb bevonása, másrészt ifjúsági énekkarok szervezése. A KlSZ-szer- vezetek komoly segitségére van szükségünk, hogy a nagy múltú magyar énekkari mozgalmat tovább vigyük, és a fiatalok érdeklődését felkeltsük az énekkari művészi munka ir nt.