1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
59
I f körülményes a megközelítés és a hazajutás, de egyelőre ezen az állapoton csak a közlekedés megjavításával segíthetünk* A szinh-zak fenntartása államunk számára jelentékeny áldozatvállalást jelent, - az opera színházakat kivéve - fővárosi színházakra eső támogatás 21 millió forint Uut, ebből a tanácsiakra közel 11 millió forint. A tanácsi színházak műszaki é3 technikai borende- zéséről sajnos meg kell állapítanunk, hogy eléggé korszerűtlenek, a nézőtéri berendezések pedig eléggé elhasználtak. Lépésről- lé- k pésre javítunk a helyzeten, a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel tervszerűen gazdálkodva és fontossági sorrendben sorra kell vennünk a megoldásra váró feladatokat, elsősorban a nézőterek, a villamossági és szellőző berendezések korszerűsítése szükséges. Színházaink kultúrpolitikai munkája az elmúlt 3 év sorén fejlődést mutatott, az ellenforradalmi események zavaró hatását elég nehéz volt kiküszöbölni. Tanácsi színházaink ugyan már 1957-ben . {] jelentős eredményeket értek el, ebben az időben olyan politikailag fontos darabok kerültek előadásra, mint Visnyevszkij: Gptit I ^ mi3ta tragédia, Pejcri Bekötött szemmel, Dobozi: Szélvihar cim! színműve. Javult a műsortervezés, emelkedett az előadások színvonala és a színházi terület számos olyan művésze, aki kezdetben t szemben állott az állam művéazetpolitikai elgondolásaival, lassan megtalálja helyét. Az elmúlt szini évad legnagyobb ereuménye az volt, hogy tanácsi színhazaink szép számban mutattak be magyar darabokat, az évad 38 bemutatójáből 16 magyar volt. Meg kell azonban mondanunk, hogy a darabok tematikája nem mindon szempontból kielegitő, mivel a bemutatásra került művek legtöbbnyire értelmiségi környezetben játszódnak. Nincs megoldva még a mai munkáshő- K 3Ök életének színpadi bemutatása. Valójában változatos témájú és mondanivalójú darabok, művek születtek az ellenforradalom óta, j M' m “ : "J
