1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

58

, - 13 >

lyásolása kismérvű. A Szabó ~rvin Könyvtár módszertani irányitó kapcsolatát fokoznunk kell ezek felé a könyvtáruk felé, és lépéseket kell tennünk abban az irányban is, hogy miképpen lennének az üzemi könyvtárak bekapcsolhatók a fővárosi területi könyvtári hálózatba.

r Budapesten a két dalszínházzal együtt 16 szinház m-ködik és ebből 9 van tanácsi felügyelet alatt /Madách Szinház és Kamara Színháza, Petőfi Szinház és kamarája a Jókai Szinház, a Vidám Szinház és a Ki3 Színpad, József Attila Szinház, Állami Bábszínház és az Irodalmi Színpad/. A két dalszínház példázza, hogy a felszaba- . dúlt nép birtokába vette a felszabadulásig előtte elzárt komolyzenei világot. A Horthy-rendszer alig tudott egy dalszínházát eltartani, a népi demokratikus haza fővárosa két dalszínházzal rendelkezik, ahol mintegy 1 millió látogató forault meg az elmúlt évben, a budapesti sziházlátogatók közei negyede és ezek között az üzemi munkások bérleteikkel szép számban szerepeinek /5 előadásos 5425/.

A fővárosi színházak települése - a József Attila Szinház kivételével - amely ezen a néven 1956-ban kezdte meg működését - erősen központi jellegű. A színházak épitése még annak idején a.polgárság igényeinek megfelelően belső területen történt. Jelenlegi viszonyaink közt elfogadhatónak kell minősítenünk a budapesti sziházak számát /16/ és befogadóképességét /13 993/, ugyanis a színházak kihasználtsága még nem éri el a kellő mértéket, pl. az elmúlt évadban a 951 befogadóképességű Madách Szinház 65 százalékot, a 908 befogadóképességű Petőfi Színház 68 százalékot ért el az eszmei befogadó képességéből. Az ellátottság néhány külső kerületnél - XIX.,

V

XX., XXI. kerület - jelent problémát, ezekből a kerületekből elég

5i> . ________________________________I