1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

161

üzleti berendezési tárgyat /pl. bolti dobogót/ mostni nem szabad. Az erkélyeket nedves ruhával kell letörölni úgy, hogy caurgásviz ne keletkezzék. Közterületre néző ablakban, erkélyen..." A szöveg innen változatlan.

A módosító rendelkezés 4. §-ának lényepe az, hogy a bontásból és éplté8ból visszamarádt törmeléket főútvonalon azonnal, nem főútvonalakon négy órán belül el kell szállítani, nézzük meg, mit jelent ez gyakorlatilag. Például tataroznak egy házat

\

8 nagykörúton, ahol a gombás fapadlót ki kell cserélni és amiatt a födércfeltöltéet el kell távolítani éa helyette uj feltöltést kell készíteni. A gombás, elrothad fa és a feltöltés nyilván építési törmeléknek minősül. Bz a helyiségtől függően több vagy kevesebb lehet. A Nagykörutról lévén szö> a tervezet szerint a törmeléket azonnal el kell szállítani, nem lehet

az tutcán tárolni. Kérdés, hogy a bontás pillanatában áll-e

■

rendelkezésre olyan mennyiségű tehergépkocsi, amely a kibontott épltési törmeléket egyszerre el tudja szállítani, mert \ nem lehet egy percig sem az utcán tárolni.'Gyakorlatilag ez

úgy képzelhető el, hogy kibontják a padlót éa egyenesen levl- ezlk a gépkocsiba. Ezt a gépkocsiknak várnlok kell, tehát a gépkocsikat sem lehet kellően felhasználni. Ha ninos gépkocsi, akkor a bontást le kell állítani, tehát a munka technológiájának a gépkocsikhoz kell Igazodnia. Majd akkor bontunk, ha lesz gépkooal. Kérdés, nem lesz-e Így fennakadás. Véleményem szerint az azonnali elszállítás technológiailag, gyakorlatilag i nehezen képzelhető el.

Amikor közterületet foglalunk a járdán és ott építkezési \ anyagokat tárolunk, ekkor a beton, gömbavas, tégla, homok stb.

kalodában van. Esztétikailag ez nem szép, de ha már egyszer építkezés folyik, szerintem tudomásul kell venni, ua ezek .

____- 7 § i

—