1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
162
1 - 89 i V « mellett a kalodák mellett áll még egy és abban tárolnánk az építkezési törmelékt, mig a gépkoo sik el nem hordják, szerintem ettől még nem romlana el Budapest városképe. Más a helyzet az un. kültelken, ahol persze a kalodát nem lehet megkívánni, mert ott nincsenek aszfaltozott, massziv járdák. Javaslom tehát, ne úgy különböztessük meg, hogy főútvonal és nem főútvonal, hanem úgy, hogy belterület és külterület. Belterületnek nevezzük a törmelék elfuvarozása szempontjából mindazokat « utcákat, amelyek teljes szépeaségükben kiépített, masszív burkolattal rendelkeznek. Például a Kőris utoa vagy a Práter utoa nem főútvonal, de ott aem szabad kirakni törmeléket a Járda szélére, hanem ott la kalodába kell rakni, Ugyanosak Csepelen a Rákóozi utat, amely teljes egészében burkolattal van ellátva, szintén főútvonalnak kell minősíteni. Bátorkodom tehát a következő szöveget javasolni: "Tilos akár köz-, akár magánterületen takarításból, bontásból, a/ építkezésből származó anyag tárolása. A takarításból származó anyagot a kijelölt területeken a főútvonalakon azonnal el leli szállítani.- b/ Az épltséből, bontásból kikér ült xjdtxs törmeléket a teljes szélességében burkolattal ellátott járdá- ( val rendelkező utakon zárható kalodában kell tartani és folyamatosan el kell szállítani. A kaloda Űrtartalma legfeljebb három'köbméter lehet. - 0/ Egyéb területeken az építési törmeléket éa a takarításból származó anyagot a gazdaságosság szem előtt tarteásával mihelyt egy gépkocsira való anyag összegyűlt, de legkésőbb a kirakás után 24 órán belül el kell szállítani ős az elszállításig a törmeléket le kell locsolni, d/ Ha a kötelezett ennek az előírásnak..." Innen a tervezet változatlan maradna. I ~ *
