1959. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
183
\ { r v - 44 tál a főváron 1 kórházak műszer javit ásónak kérdése relatíve háttér- be szorult. Ennek a helyz tnek az orvoslása tulajdonképpen nem az orvosok, hanem a betegek érdeke, tehát társadalmi érdek is. áokszox megtörténik, hogy a műszer javítások elhúzódása miatt a betegellátás késedelmessé válik, az ápolási napok száma nő, végeredményben ez a mai állapot gazdasági szempontból előnytelen helyzetet jelent a kór házak számára. Jelenleg a volt Fővárosi Műszer üzem területén egy finommechanikai vállalat működik, amelynek alig 22-23 főből álló műszer észgárdája foglalkozik műszer javításokkal. Ez a vállalat javít év állalat bél laasankint termelőüzemmé nőtte ki magát, exportra termel villamoscsengőket, azután különböző gépi alkatrészeket, alátéteket, stb. Ennek a helyzetnek a legfőbb hátrányát abban látom, hogy mivel a javító részlegnél a munkabérek alacsonyabbak, mint a termelőrészlegnél, azért a dolgozók ée a szakképzett orvosi műszerészek a javító részlegből átmennek a termelő részleghez. Ezáltal műszerészeink után pót lés árak lehetősége elmarad, és a valóban vi• lághirfi magyar műszeripar sorvadása fog bekövetkezni. Ennél fogva megvizsgálandó volna a kérdés, - te vizsgálat nélkül is javasolom, hogy állítsák vissza a régi Fővárosi Müszerüzemet eredeti formájában, vagy pedig a kórházak kapjanak engedélyt arra, hogy korlátlanul javíttathassák elkopott műszereiket a különböző szocialista szektoroknál, mert a műszer javításokkal kapcsolatban felmerülő I többletköltségek a fővárost terhelik, és a javítások sem olyan kifogástalanok, mint ha azokat a szakmában járatos műszerészek végzik, azon-kivül a várakozások Myzifr megszüntetése révén hatalmas pénzügyi megtakarít ás volna el-'rhető, vagyis gazdaságosabb helyzet volna kialakít haté ezen a tárén, mint a jelenlegi állapot fenntar- tusa. r Vy Utolsó kérdésként - de nem utolsó sorban - foglalkozóra a többször említett orvosetikai rendelettel. Köztudomású, hogy az orvos aa u társadalom egyik megbecsült tagja. Igazolja ezt az a tény, hogy oz utalón orvos — akár a/ üzemben, akár a körzetben működik - ma már szinte családtagra!; számit. Sokszor olyan problémákkal fordulnak hozzájuk, amelyek tulajdonképpen nem is orvobi problémát jelentenek. De igazolja ezt az a nag; tülekedés is, amely a fiatalságban az orvosi pályára jutás törekvésében nyilvánul meg. Üohu még olyan nagyszámú fiatal egyén nem akart orvos lenni, mint manapság. Csupán a budapesti egyetemre ebben az évben több, mint 2ooo személy kérte a felvételét. Az iskolai tanulmánya^3 | ^ ______________________ J _ j | ^ I I
