1954. október 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

4

^B kát, vagyis azokat a szerveket, amelyek lkaim/sok arra, hogy az álI I lami munkában érvényesítsék a dolgozok kezdeményezését, alkotó ere- I

^B jót, éber bírálatát és sz-rveze üt ellenőrzését.

^B Budapestnek a p romvárosokkal és a községekkel történt egybeolvasztó^B sával sikerült megszilárdítani a főváros gazdasági egységét, igazga^B tási egységbe tömöráteni a fővárost és közvetlen környékét, ami egyet

^B jelentett a környéken lakó ipari munkásságnak a főváros életébe való

^B szorosabb bekapcsolásával.

^B Ma mér megállapíthatjuk, hogy a felszabadulástól a tanácsok megszerve^B zéséig eltelt öt esztendő: egész történelmi korszak, amelynek eredné^B nyei felérnek a szocialista forr dalom vívmányaivalc E vívmányok fór^B rása ós kiinduló pontja: a Szovjetunió győzelmes felszabadító harca,

^B a Szovjetunió se;;itsége ós tapasztalatainak hasznosítása pedig toI vábbi fejlődésünknek volt alapvető tényezője. I

Nagy Imre elvtárs a Magyar Dolgozók P-'rtjn III. Kongresszusán tartott ^B beszédében megállapította, hegy " a regi népelnyomó állammal szem- ^B

^B ben alig három és félesztendős múlttal rendelkező tanácsi szervező^B tünk egy egészen uj társadalom építésének bonyolult feladatai között. ^ ^B

^B hűséggel és becsülettel, odaadással és eredményesen szóig'Íja a na^B gyér nép felemelkedését, a szocializmust, "

^B Az olisn-rő szavak mellett azonban azt is meg kell állapítanunk,

^B hegy tanácsaink az elért nagy ig, komoly eredmények ellenére kettős

^B feladatunknak nem mindig tudnak k llő<n megfelelni, nem voltak min^B den tekintetben népi áJ 1 °nnnk valóságos helyi hatalmi szerveivé és

^B tömegsz-rvezetcivé, Ebből a szempontból tanácsaink elmaradtak a fej^B lődésbon, ami hátráltatta azoknak a nagy feladatok a teljesítését,

^B amelyeket P.ártunk Központi Vezetősége 1953. júniusi határozatai és

^B oz uj korm nyprogram intézkedései róttak reánk. Hibáink és nulasz^B tá :aink mellett -azonban a rajtunk kivül álló nehézségekre is rá kell

^B mutatnunk akkor, ‘iáikor az uj korrrnypit gramm m:gvalósit^s^nak kér- ^B

^B léseit mérlegre tesszük.

H A júniusi határozatok uj korszakot nyitottak meg népgazdaságunk fej- ^ ^B

^B lődésébosn. A Központi Vezetőség határozat nin alapuló kormány program, ^B

H melynek legfőbb célkitűzése: a dolgozók életszínvonalának ■■‘llc.ndó

^B emeléso, nary reményeket ébresztett a dolgozók körében. E remények- ^B

^B nck cs-k egy részét tudtuk eddig valóra váltani. A Központi Vezető^B Rág legutóbbi ülése az uj szakasz ered vényeinek értékelése során ^B

^B megáll' pitott-a, h-gy átmeneti neiaézségak mutatkoznak, melyeknek ^B

okai az 1953. juniuo előtti időkből származnak. Az okok között első helyen szerepelnek a túlzott ütenü iparosítás káros köv tkezményei, ^B

^B de a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámoló carra is rámutat, ^B

^B hogy mindezideig nem folyt kielégítő harc az uj szeakssz politikája- ^B

^B nak megvalósít-Ráért,

A júniusi határozatoknak és ^ kormányprograménak megfelelően minién ^B

figyelmünket azokra a döntő fel’.: átokra öeszpontositottuk, amelyek ^B

^B népgazdaságunk fejlődésének uj időszakában Pártunk politikájának ^B

^B legfőbb célkitűzéseit szolgálják. ^B

^B Behatóan foglalkoztunk a helyi Ipar és a helyi erőforrások fokozot^B tnbb fejlesztésével és fclhasználásáv.al, a helyi szövetkezeti és ^B

^B magán-kisipar, valamint a kiskereskedelem fellendítés ével, az áru- ^B

^B ellátás megjavításával, a javító és szolgáltató üá'enek működésének ^B

^B bővítésével, a közszolgáltatások kiterjesztésével, Munkánk nyemán ^B

_________________________ B