1954. október 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

3

I I

Beszámoló a Fővárosi Tanác3 négyéves munkájáról és feladatairól.

■ Pongrácz Kálmán a Fővárosi Tanács VB-elnökének az 1954. október

H 20*i-i tanácsülésen tartott beszámolója. elept' a

^B Fq y/. H. i / v h y / <fr' V

^B Tisztelt Tanács! XI ■ <f.-i noivK'* - ■

H Kedves Elvtársaid &„<, g«

■ Eredményekben és tapasztalatokban gazdag négy esztendő múlt el fo- ^B

H lettünk azóta, hogy először jelentünk meg ebben a t-romben, mint

^B 3udapcst lakosságának v.á3-sztott külfiffttoi, Budapest dolgozó népe

H állított bennünket erre n helyre, hogy ez ő nevében és ez ő érdekéH ben dolgozzunk. Komoly és szép hivatást kellett teljesítenünk.

■ Arra törekedtünk, hogy egyrészt közvetlenül a lakosságra támaszkod- I

H ve biztositsuk a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és

H ellenőrzését a tanácsi munkában, másrészt a dolgozók egyéb tömegH szervezeteivel szorosan együttműködve bevonjuk a lakosságot a társaH dalmi, gazdasági és kulturális tevékenységbe. I

■ Négy esztendő rövid idő az ország és fővárosának életében. Amikor

H most megbízatásunk lejárta alkalmából számvetést teszünk végzett

B munkánkról, e rövid idő ellenére is elmondhatjuk, hogy n munkások, ^B

^B a néphez 'vű értelmiségiek, a parasztok és a dolgozó kisemberek ” ^B

H egyaránt fokozódó érdeklődéssel fordulnák a Tanács munkája felóc ^B

H Sik •• gv'éa rci var.tűr.’: *. :örében0

H Frisslevegőt hoztunk ebbe a terembe, amely egykor az egymást fel- ^B

H váltó kapitalista kormányok, né" llencs városgazdálkodásinak hírhedt ^B

^B színhelye volt* Sokat bcszélhe .ér.*.k e terem falai azokról a jogH tipró, minden emberi méltóságot me0alázó, gazdasági és kulturális j^H

H életlehetőséget megfojtó határozatokról, amelyek még nem is olyan ^B

H régen ebben a tarémben születtek meg. A budapesti törvényhatósági ^B

■ bizottság, mint a burzsoá városigazgatásnak a szervezete a minden- ^B

^B kori burzsoákornány engedelmes eszköze volt, amely a kizsáknányo- ^B

H lás fokozásának biztosítása mellett szociális olr.jc3cppekkol igye- ^B

■ kőzett félrevezetni a kízsáknányoltr.kat és tompitani a munkás ősz- ^B

■ tály fórra dalniságát az egyre növekvő nyomor idején. ^B

■ A Hcrthy-fasizmus korhadt és népellones á.l? amgépezetét a félszobaH ditd Szovjet H dsoreg megsemmisítő csaposai zúzták szét. Ezzel ^B

■ együtt semmisült meg a burzsoá állam fővárosi önkormányzata is, de ^B

^B nág hosszú és szívós küzdelemre volt szükség, énig a dolgozó nép ^B

H kezébe vehette az államhatalom helyi gyakorlását ós az igazgatási ^B

H teendők ellátását. A felszabadulás utáni cin' óvek közigazgatását ^B

■ Budapesten is a demokrácia ós a reakció közötti harc jellemezte. ■

M A reakció arra törekedett, hogy a régi formában rekonstruálódott ^B

^B államgópzetet a maga szolgálatába állítsa. Ennek a törekvésnek ^B

H megakadályozása érdekében Partunk napirendre tűzte az apparátus ^B

■ megtisztításit, r renlcciÓ3 gócok felszámolását, az egész igazga- I

■ tás demokratizálását. ^B

^B Döntő változás Népköztársaságunk Alkotmányának megalkotásával követ■ kezatt be. Alkotmányunk a felsőbb állami szervekben megszüntette I

H a burzsoá szerkezeti maradványokat, ugyanakkor leszögezte azokat ^B

H az rlapclvekot is, amelyek szerint létrehoztuk az államhatalom ^B

H és az államigazgatás szocialista tipusu helyi sz:rvcit* n tcnácso- ^B