1952. október 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
158
I I ) ' Vállalat 959.000 forintot kapott rendbehozásra és felszerelésre. 1953-ban 1,200.000 forint költséggel sor kerül a Teleki-tér átrende, 0 zéséret 3,600.000 forint költséggel az Újpesti piac rendbehozatalára és csak a belkereskedelmi minisztérium szűkmarkúságának követ0 kezménye, hogy az Iskola-utcai, a Bosnyák-téri, Elmunkás-tóri piacok . átépítését még nem lehet megkezdeni. Mindezen kétségbevonhatatlan eredmények mellett azonban meg kell állapítanunk, hogy a piacok jövőjének kérdését nem tlsz- tóztuk megfelelően és igy a piacok kérdése ma kb. úgy néz ki, mint ahogy az orosz közmondás mondja, hogy "Határozott léptekkel hala0 dunk - csak nem tudjuk hóba.,," Rubinstein szovjet tudós "A szovjet kereskedelem köz- gazdaságtana" cimü könyvében a kolhoz-piacokról többek között a kö- vetkezőket mondja: " A piaci kereskedelmen rendszerint a kolhozok és az egyes kolhoztagok mezőgazdasági termékeinek közvetlenül a fogyasztók részére a kereslet és a kinálat alapján kialakult árakon esz közölt eladásait értjük," És mit ir Rubinstein az állami kereskedő0 lem szerepéről a piacokon? "A szovjet állam elsősorban azáltal gya0 ^ korol csökkentő hatást a kolhoz-piac áraira, hogy az állami keres0 kedelmi hálózatból hasonló árukat ad el a lakosságnak megállapított, rögzített árakon," Tehat a piacokon elsődleges és legfontosabb kell, % hogy legyen a paraszti felhozatal, a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok felhozatala és csak kiegészítő, szabályozó az allami kereskedelem. És ez természetes is, hiszen a munkás-paraszt- szövetség megerősítéséhez, a parasztság jólétének emeléséhez és a városok dolgozó népének jó ellátásához elengedhetetlenül szükséges ■* lehetőséget biztosítanunk, hogy a parasztság a beszolgáltatás után fennmaradó terményeit megfelelő áron, jó körülmények között, köny- nyen értékesíthesse, « 458 I " ^ Sz/1 b.
