1952. május 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
54
ü - 64 védekezhessünk. Tudom, hogy az üzemnek csak egy 18 köbméteres kemencéje van, és jó volna azt legalább 50 köbméteresre átépíteni, minél előbb. Meg kell emlékeznem a Tükör- és Siküvegcsiszoló Vállalat nehézségeiről, amelynek lassan nem lesz mit csiszolnia, holott rendelkezésre áll az ajkai és salgótarjáni üveggyár, ahol nyers kristályárut tudnának beszerezni és csiszolásra alkalmas üvegkészletekhez juthatnak, amelyeket aztán csiszolva tudnának forgalombahozni. Nagyon kérem, hogy ezt a kérdést nézzék meg egy kicsit alaposabban. Sok fantáeia van eb- ^ ben, és a közönség keresi a finomabb árut, ma azonban ilyen árukban hiányok vannak, külföldről pedig nem igen tudjuk behozni ezeket az árukat. Az itt rendezett kiállítást én nagyon jónak tartom. Én nem mentem annyira bele a vizsgálatába, mint Kopta elvtárs, nem volt any- nyi időm, nem vettem kezembe a késeket, de szerintem a kiállítás iz- léses, és ahogy az áruk bőségét, a választékot látom, azt kell mondanom, hogy nagyon jól megrendezett kiállítás. Egy ilyen kiállítást azonban nem nekünk, hanem a nagyközönségnek,a vásárlónak kell rendezze ni, és javasolom, hogy az ipari osztály tegyen olyan javaslatot a VB-nek, hogy minél előbb rendezzünk egy reprezentatív kiállítást a hef lyi ipar árucikkeiből a nagyközönség részére. Erre van lehetőség és alkalmas helyiség is Budapesten. Azokat az árukat, amelyeket itt látunk, meg kell mutatni azoknak, akik ezeket az árukat keresik. Szép árut és jó árut tudunk kiállítani, ezért ezt a kiállítást ki kell vinni a közönséghez. 1 Dunai elvtárs azt is mondta, hogy a kereskedelem nem vállalja annak az árunak az eladását, amit az ipar gyárt. így nem is vállalI ja, Dunai elvtárs! A kereskedelem fogja megmondani, hogy az ipar mit gyártson. Ma már fel kell kutatni azt, hogy mit kiván a közönség, mit akar a fogyasztó. Elmúltak azok az idők, hogy az ipar gyárt, . h j —— ' ■ i . >