1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
78
► , Budapest uj törvényhatósága felismerte ezt az egyetemes érdeket éa kivitte Riucptstnek a környékkel való egyesülését: N®gy. budapestet. Ennek az egyetemes érdeknek a felismerését, szolgála- 0 tának kétségét fejezi ki az I951.költaégvetés általános indokolása, mondván, hogy r» költségvetés öasz_ állitáerrál maradéktalanul érvényesült az a szempont, hogy a meglévő intézmények fenntartási költségeit illetőleg azonos ezinvor i ii r V. 1 oxl érvényesülnie a főváros összes kerületeiben, tehát a volt peremvárosokban és községekben is, és hogy a rendkívüli kiadások előirányzásánál a peremkerületek előnyben részesültek a belső kerületekkel eremben. Ezt mint Nagybudopeat eszméjének. egykori harcosa és ma Í3 híve csak helyeselhetem. Vég csak pár ezét egy témáról, amely egész közéleti működésemhez közelfekazik és amelyre a figyelmet felhívni felette azükeégeenek tartom. Es a területrend'ezés számunkra: városrendezés. Budapest városrendezési problémája ma az ^razá.goa Tervhivatal, az építésügyi, részben a közlekedésügyi minisztérium és Tkidapeet főváros tanácsa és tévén valószínűleg « Vciv.gyi.ix rltztériu#, - Budapest főváros tanácsánál pedig a tervosztály, a az építési osztály és Budapesti Városrendezési Intézet között hányódik. Közben a középületek éB intézmények számára való helykijelölésekkel befejezett helyzetek teremtődnek ée fogadtatnak el általános rendezési terv nélkül, legfeljebb alkalmilag készült részletes rendezési tervek, inkább elgondolások alapján. Még szerencse, hogy van egy - igaz hogy csak a szükebb Budapestről ^ aólója főváros törvényhatósága által elfogadott városfejlesztési terv, amelynek figyelembevételével készült a nagybudapesti yáI ^ ii- 75 I 1 1
