1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
77
t laláaa, iskola- ée lek/aépí tkezés ek, másfelől a gáz- éa villamosmüvek, részben a villamosvasút községesitése és községi üzemek, a Kenyérgyár, az élelmiszerüzem felállítása. Ezeknek az akcióknak persze, amelyek akkor csak a szü- kabb Budapest területére szorítkoztak és szőritkczhattsk, régvolt s. raguk ára. A hatalomnak az egész népre való átszállásának a hatalom gyakorlásában, tehát a politikában la most már az összesség érdeke érvényesül és érvényesülhet maradéktalanul és megokolat- t lan áldozatok nélkül. Hogy a magánérdek érvényeaüléaének közérdekűségét * ia hirdeti kapitalista világban a közigazgatás nagyrészt a magánérdek szolgál"tóban állt, nz terrészotes. A közérdeket a közigaz| gatáa többnyire csak annyiban ismerte el, amennyire annak magán- érdekezertieége is nyilvánvaló volt. A népi demokrácia igazgatási rendszerének, a tanácsoknak a politikája nem lehet más, mint az egész nép érdekének, a közérdeknek a. szolgálaté. | Az ideiglenes tanácsok megalakításával szerzett tapasztalatok mindenkit meggyőzhettek, akinek dolga volt velük, hogy a tanácsi renGtzerAa közérdek érvénye sülösét biztosítja éa hogy a közérdekkel összeegyeztethető egyéni érdeknek is a régi hivatali ► rendszernél közvetlenebb és igy Jobb kiszolgálója. Már Nagybudapest szervezeti kérdésénél rámutattam orra, hogy Budapest régi t Örkényi** tót ága rnyrgi okokból J t fázott a környék bekebelezésétől. SzUkkeblő pénzügyi szempontból nem akarta látni, hogy Budapest érdeke az, hogy a vele társadalmilag összefüggő településeket magához emelje. Budapest törvényhatósága rosszul felfogott külön érdekét eléje helyezte a Nagybudapest megteremtésében fekvő egyetemes érdeknek. Jl 'xW- 74 I 1
