1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

74

A helyi tcnájsoknak tehát kiadási előirányzatuk öeezeállitrcánál ezzel ozámolni kell. A kormányzat részéről a tekintetben tájékoztatást is kaptak.

De ha a helyi tanácsok kiadási előirányzatuk megállapításában kötöttek is, a vállalat feladatok pénzügyi teljesithe- tését biztositankok kell. Inkább szűkítsék a feladatok körét, de amit vállaltak azt teljesítsék maradéktalanul és jól.

Elmondhatjuk, hogy a helyi tanácsok költségvetésének, igy a ni költségvetésünknek is kiadási oldala közvetlenül a nép szükségleteiből és vágyaiból fakadva alulról felfelé épülték. Bevételi oldal viszont az országos pénzügyi és általános politikai meggondolásokból felülről lefelé alakult ki. összefügg ez a közületi költségvetéseknek, mind az államinak, mind a helyieknek kapcsolatában az ötéves tervvel és általában a tervgazdasággal való összefüggéseivel. Az egész nép érdekét szolgáló népi demokrácia • lapja: a tervszerű gazdasági politika. A nép érdekeik ilyen politika nélkül nem biztosíthatók és a népi demokrácia sem tartható. így tehát helyi igazgatásunk terén is bele kell illeszkednünk az országos tervgazcla sági pclitikei keretébe ée menetébe.

1951.évi költségvetésünk történelmi jelentőségű, mert az 1951.év az első, amikor Nagybudapest most mir szervezetileg teljesen összeolvadva, a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozott számoszlopaira támaszkodva, ez ország gazdasági és kulturális életébe bekapcsolódva, de ennek ólén is a népuralom-biztositotta szocialista tartalommal elindulunk Budapestnek népi értelemben vett felvirágzása felé.

A múlttal szemben mit jelent ez a folyamat szervezetileg ée politikailag?

Szervezetileg három lényeges változást Jelent: változást a hatalomban, ez igazgatási formában és területileg.

A hatalom, s közéletet valósággal irányító ha ti-lom £t- bzal 11 a na gy b 1 r tok o s ságg a ^ » z öv e t k&£g>-*—lagytőkéről és a bürokrá- 71 I