1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
113
lc<j napról-napra több száz ember késik el munkahelyéről, a Rákosi Müvekből. Még ez-r kérdést szeretnék felemlíteni, amelynek felvet tése talán észszerű és helyes. A tervezésben az Utjavító arra v v gondol, hogy a vámmentes kikötőhöz vezető utat csak akkor fogja véglegesen megjavítani, ha a gyorsvasut már elkészült. Addig ugyanis rendkívül nagy forgalom van ott az anyagokkal kapcsolatban is, helyes ös észszerű tehát az általános javítást akkor elvégezni. Láttam, hogy van egy szakasz ezen az ^ utón, amely - úgy képzelem - próbautnak van megcsinálva, hogy ha a kísérlet beválik, akkor az egészet úgy csinálják meg. Ez egy egészen kis szakasz, ahogy én láttam, mindössze I 50 méter. A többi rész azonban, az egész útszakasz végig % olyan kátyus, hogy naponta vannak tengelytörések, az autók sorra-rendre állnak meg tengelytörésekkel és szétesésekkel, Egyszerűen nem bírják ki azokat a kátyúkat. Helyes és jó t volna, ha legalább ezeket a lyukakat, kátyúkat kijavítanák \ —1^ valami kis zúzott kőanyaggal. Láttam, hogy ott végig van utt kezelő, seprővel a kezében. Ha az útkezelő állandóan kijavítaná a ráeső szakaszt, megtakaritást érnénk el a gépkocsik ► tekintetében. Hiszem, hogy ha ezeket a kérdéseket a tanács szakszerűen átvizsgálja, megoldást találunk, hogy addig is, amig gyökeresebben meg non oldódik közlekedésünk, amelyben gyorsan fejlődünk a szocialista irányzat felé, eredményt tudjunk elérni gazdasági téren. /Taps./ Elnök: Tisztelt Tanácsi Több tanácstag hozzászólás-, ra nem jelentkezett. Felkérem Znamenák György osztál/vezetőt, ogy a felszólalásokra válaszát adja meg. I *— i
