1988. október (246-270. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
í t magyar (&) » y\ j /1\ SZ^SYr1© s-^ ry 1 iVÍ ÍJui^Imj^SíSípz^í? d> aa0[lt':'§/f\ *J m V > c:: Srerkesztö: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 246/1988 1988. október 1 . I Az Elnöki Tanács rendelete a forradalom után elítéltek | joghátrányok alóli mentesítéséről £ p v A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap kegyelmi rendeletet bocsátott ki, amely az 1956-os forradalomban való részvételük miatt bebörtönzöttek egy részét mentesítette a büntetett előéletükhöz fűződő joghátrányok alól. Ez a kegyelmi rendelet - amelyet külföldi propaganda céljából és a hazai követelések lecsillapítására jó előre beharangoztak - az ellenforradalmi Kádár-rendszer népei- fj lenes bűneinek jóvátételében csupán az első, szimbolikus gesztusnak tekinthető. A magyar társadalom ma már sokkal többet követel. | A rendelkezés azért csak szimbolikus, mert Magyarország nem jogállam. Ennek következtében a büntetett előélethez fűződő joghátrányokat eddig is csak akkor alkalmazták a hatóságok, ha azt - egyéni elbírálás alapján - szükségesnek látták; így például többen, akik a jogszabály szerint büntetett előéletük miatt ki voltak zárva a külföldi utazásból, mégis megkapták útlevelüket. Másrészt a büntetett előélettől való mentesítés nem jelenti a hátrányos megkülönböztetések megszűnését, hiszen az útlevél-kérelem elutasítható másfajta indokolással is, az állások betöltésekor pedig a személyzeti osztályok továbbra is figyelembe vehetik - és figyelembe is fogják venni - a jelentkezők előéletét. Egy példa: L' évekkel azután, hogy 1973-ban a Magyar Október Tájékoztatószolgálat szerkesztője mentesült a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól, feleségét azért távolították el munkahelyéről, mert életrajzába nem írta be, hogy férjét 1957— ben tíz év börtönre ítélték. De nem kielégítő a most kiadott kegyelmi rendelet azért sem, mert számos kizáró t. okot tartalmaz, s így alig 300 személyt érint; nem vonatkozik azokra, akiknek elmarasztalt tevékenysége 1957. május 1-e után is folytatódott, valamint a hazaárulás, kémkedés és több más vádpont alapján elítéltekre sem, akiknek ügyét az Igazságügyi Minisztérium egyedileg vizsgálja meg. Ezeket a vádakat könnyen aggatták a forradalom után a letartóztatottakra. Kémkedés vádjával ítélték el azokat, akik külföldre hírt adtak a magyarországi eseményekről vagy bármilyen kapcsolatba kerültek nyugati újságírókkal, politikusokkal. Ha nem gyilkolták | volna meg, most nem részesülne mentesítésben Nagy Imre sem, akit hazaárulásban mondott ki bűnösnek a bíróság. A közzétett kegyelmi rendelet nem változtat más súlyos joghátrányokon, így például a társadalombiztosítási törvénynek azon a rendelkezésén sem, hogy || az államellenes cselekményért 5 évnél hosszabb időre bebörtönzöttek a nyugdíj összegének kiszámításánál elveszítik elítélésük előtti - olykor több évtizedes - szolgálati idejüket. A magyar társadalom követeléseit a Történelmi Igazságtétel júniusban alakult Bizottsága fogalmazta meg. A Bizottság nem csupán mentesítést, hanem rehabi- j| litációt követel: teljes körű politikai, erkölcsi és jogi rehabilitációt a fórra- Éj dalomban részt vett és utána kivégzett, bebörtönzött, meghurcolt hazafiak ^ számára, és ugyanakkor a magyarországi sztálinizmus egész korszakában - mind 56 előtt, mind 56 után - elkövetett bűnök, törvénytelenségek, igazságtalanságok teljes körű feltárását és lehetséges jóvátételét, a halottak emlékének j| megtisztítását és a forradalom igazi történetének megírását, közzétételét. r'.‘ ** A A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
