1988. október (246-270. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
Í-JL €€ (&) ©KTí£©(ER » 1 II Á ilfafVy /^\\\ l\l IjfA*JlÍiS^íi?z^£i71) aa0íL®ijiJill j i* Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 247/1988 1988. október 2. § A magyar Külügyminisztérium véieménye a Bős-Nagymarosról adott kormánytájékoztatóról 1 Szeptember 7-én a Minisztertanács elfogadta a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatóját a bős-nagymar.osi vízlépcsőrendszerről. Az Országgyűlés október 5-én megnyíló őszi ülésszakán vitatják meg a beruházás további sorsát, és e vitához - a képviselők tájékoztatására - nyújtják be a | jelentést az Országgyűlésnek. A kormányszóvivő hangoztatta, hogy "a kormány | megkülönböztetett figyelemmel elemezte a beruházást, és körültekintő mérlegelés után alakította ki álláspontját", a jelentés tárgyilagosságát illetően mégis komoly fi kétségek merültek fel és a Duna Kör tiltakozó nyilatkozatban bírálta a vízlépcső megépítését "kritikátlanul támogató" jelentést, amiért az nem vette figyelembe az ellenvéleményeket. A Magyar Október Tájékoztatószolgálat nemrégiben olyan bizalmas dokumentumok birtokába jutott, amelyek alátámasztják e kételyeket. Az okmányok - a jelentéstervezetet észrevételező intézmények levelei - azt mutatják, hogy a Magyar Postától a Gazdasági Kamaráig, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól a Magyar Tudományos Akadémiáig a legtekintélyesebb tudományos, politikai és gazdasági testületek tartják egyoldalúnak a minisztériumi tájékoztatót és foglalnak állást az építkezés folytatása ellen. E vélemények közül az alábbiakban a magyar Külügyminisztérium álláspontját ismertetjük. A Külügyminisztérium 3296-3/1988 hivatkozási számú, augusztus 3-i levele - amelyet Dr. Horn Gyula államtitkár írt alá - kifejti, hogy az Országgyűlés tájékoztatására szánt jelentés azt a hamis látszatot kelti, mintha a beruházás semmiféle módosítására, korlátozására nem lenne lehetőség, pedig a teljes víz- | lépcsőrendszer megépítése a későbbiek során megmérgezheti a magyar-osztrák és magyar-csehszlovák kapcsolatokat, ugyanakkor viszont "Az indokolt módosítások belpolitikai hatása növelné a kormány tekintélyét, megelőznénk vele a mezőgazdasággal és a környezetvédőkkel várhatóan meginduló évtizedes hadakozásokat". A Külügyminisztérium rámutat arra is, hogy a beruházásnak kedvezőtlen a külföldi visszhangja, s ez a továbbiakban kihathat nemzetközi pénzügyi szervezetek és nyugati kormányok külpolitikai szempontból rendkívül fontos magatartására is. A Külügyminisztérium szerint e beruházások valóságos költsége "a következő években messze felülmúlja azt az összeget, amit most a jelentés ismertet. Nehéz lesz majd ilyenformán megmagyarázni: miért vállaljuk most, az ország jelenlegi helyzetében ezt a hatalmas terhet, ami tulajdonképpen 2015 — tői az ország energiaszükségletének csak 2-4 %-át fogja fedezni." A külügymi- nisztériumi állásfoglalás kitér arra, hogy "a nemzetközi környezetvédő szervezetek a vízlépcsőrendszert a környezetre a világon legveszélyesebb 25 nagyberuházás közé" sorolják. A kormánytájékoztatónak a hajózási feltételek javulásával kapcsolatos érvelése a Külügyminisztérium szerint nem megalapozott, mert a magyar hajópark a jelenlegi feltételek mellett sincs kihasználva, az osztrák vízerőművek csúcsra járatásával kapcsolatos hivatkozás pedig azért nem tűnik helytállónak, mert Ausztriában tilos vízerőműben csúcsenergiát termelni. Az Országgyűlés tájékoztatására szánt jelentés nem tesz említést a várkirályfalvi tapasztalatokról - mondja a magyar Külügyminisztérium -, ahol egy hasonló jellegű "vízlépcső hatására a galántai járásban több ezer hektár kitűnő minőségű | termőföld elvizenyősödött", és nem tér ki arra, hogy Ausztriában és Csehszlo- | vákiában már megtervezett tározós vízerőműveket környezetvédelmi okokból végül is nem építettek meg. A Külügyminisztérium augusztus 3-i levele 0 S A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
