1988. július (161-183. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
i i (g) @m&i§£n » 1 \li\ Wr’fto 3SAS&B3AOT© />^\fl \\| 1 I /»vIIM © aaoi®/IjÍMa Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London. WC1A2HN » Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 161 /1988 1988. július 8. I Tömeqgyűlés Bécsben Ceau$escu "településrendezési11 terve ellen. A menekültek helyzete Ausztriában. Tegnap este Bécs belvárosában, a Stephansplatz-on több mint kétezren - osztrákok és Ausztriában élő magyarok, románok, horvátok - szabadtéri tömeggyűlésen tiltakoztak a romániai falvak lerombolásának terve ellen. Beszédet tartott Bécs volt alpolgármestere - Busek - aki jelenleg az Osztrák Néppárt városházi pártfrakciójának vezetője és Norbert Gugerbauer, a Szabadelvű Párt főtitkára. A Zöldek nevében Freda Meissner-BIau, valamint a nemzetiségi kér- } désekkel foglalkozó képviselőjük, Smole ítélte el a Ceau$escu-féle tervet. Ausztria egyik leghíresebb festőművésze és tervezője - Friedensreich Hundertwasser - több mint kétszáz tudóst és művészt képviselő bizottság nevében tiltakozott az erdélyi kultúra műemlékeinek megsemmisítése ellen. A szónokok mindegyike követelte, hogy az osztrák kormány forduljon segítségért az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, mivel a faluk lerombolása a Monarchia idejében Erdélyben letelepedett "alt Östereicher"-ek - a régi osztrákok - leszármazottjait is érintené. Freda Meissner-BIau annak a véleményének adott hangot, hogy a turizmusra és a kereskedelmi kapcsolatokra kiterjedő bojkott alá kell helyezni Romániát. A tömeggyűlést követően a piros-fehér-zöld papírzászlócskákat vivő magyar résztvevők a közeli Stephansdomba vonultak át, és ott a templom Máriapócs-oltára előtt Hegyi György magyar lelkész csöndes imaórát tartott. A Bécsben élő magyarok egyébként a jövő hétre az erdélyi falvak megmentése érdekében magyar gyűlést szerveznek. A menekültkérdés nyugtalanságra ad okot Ausztriában. A múlt héten nyolcvan lengyel és néhány magyar menekült a treuskircheni táborban éhségsztrájkkal tiltakozott az új gyakorlat ellen, amelynek értelmében lengyel és magyar menedékkérőknek csak egészen kivételes esetekben biztosítják a menedékjogot, a többség pedig még tartózkodási engedélyt sem kap. A helyzetet súlyosbítja, hogy a menedéket kérők száma igen magas: a Magyar Hírlap egy június 27 —i cikkéből kiderül, hogy naponta 50-60 magyar próbál politikai menekültként j Ausztriában maradni. Az elutasítottakat erőszakkal távolítják el a táborból, és visszaadják nekik hazai útlevelüket. Ausztriában hírek 'terjedtek el arról, hogy az erdélyi menekültek is ugyanerre a sorsra jutnak. Blecha belügyminiszter viszont tegnap sajtóértekezletet tartott, és sietett bizonygatni, hogy míg a magyar és lengyel állampolgárokat általában nem tekintik politikai menekülteknek, addig az erdélyiek kilencven százaléka megkapja a politikai menekült státuszt. \ j A A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
