1988. július (161-183. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£ 1 cc (&) » \ 1 m ssasa © s^ot© /^^vfl lil i IJÍAlJly^^íPz^q? © aa0l}»@/ilimA Szerkeszti: Krassó György ‘ 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) i 162/1988 1988. július 8. Csődeljárással fenyegetik a Jurta Színházat "Csődeljárás indul a Jurta Színház ellen" - adja tudtul a Magyar Nemzet mai, július 8-i száma a lap 6. oldalán. A hír megdöbbenti a magyar kultúrát féltőket, a demokratikus mozgalmak híveit, jóllehet már hosszú hónapok óta közismert, hogy miután a politikai nyomás eredménytelennek bizonyult, a Jurta Színházat - talán az új gazdasági mechanizmus szellemében? - pénzügyi eszközökkel fojtogatják, és az előadások megtartásához nélkülözhetetlen hangerősítő berendezéseket már egy hónappal ezelőtt el is vitték a végrehajtók. A Magyar Nemzet bírósági tudósításának tartalma egyébként nem egyezik a címr; mel, a cikkből ugyanis elsősorban az derül ki, hogy a Legfelső Bíróság tegnap helyt adott a színház törvényességi óvásának, jogellenesnek minősítette a jú- niusi foglalást és hatályon kívül helyezte a budapesti Központi Kerületi Bíróság korábbi végzését. A cikknek csupán az utolsó - a hír forrását nem közlő - mondata utal arra, hogy a színház ellen "egyébként hamarosan megindul a csődeljárás". A Jurta Színház - hivatalos nevén "Magyar Színkör Kisszövetkezet" - 1 983— bán kezdte meg működését, alapító tagjai között olyan színészek szerepeltek, mint Ruttkay Éva, Bessenyei Ferenc. Az együttes a budapesti Kossuth Klubban és az Almássy téri Szabadidőközpontban tartotta előadásait, amelyek közül kiemelkedett az 1984. márciusi Tavaszi Fesztivál az Erdélyből Magyarországra áttelepült Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállításával a Nemzeti Galériában és a magyarságtudatról szóló hat napos előadássorozattal a Kossuth Klubban (a tanácskozást Csoóri Sándor nyitotta meg, és ismert történészek, írók, művészek először itt vitatták meg a nyilvánosság előtt az erdélyi magyarság súlyos helyzetét). A Jurta Színházat kitiltották előadásai színhelyéről, az egyesület tagjai egy ideig az országot járták, majd 1 985-ben elhatározták, hogy önálló színházat építenek. 1 987. április 15-én nyitotta meg kapuit a Jurta Színház a Népligetben, a Planetárium mellett. Ez az egyedüli színház Magyarországon, amely szövetkezeti csoport kezében van, s amelynek építéséhez, üzemeléséhez az állam - a korábbi ígéreteket megszegve - egyetlen fillérrel sem járult hozzá. A Jurta Színház 25 milliós adósságának túlnyomó része egyébként éppen e be nem váltott ígéretek következtében és az építkezés rajtuk kívül álló okokból felmerült többletköltségeiből ered. A Jurta Színház tavaly Ratkó József Szent Istvánról szóló "Segítsd a királyt!" és Weöres Sándor "A kétfejű fenevad" című darabjával mutatkozott be, idén pedig bemutatta többek között Nyírő József "A Jézusfaragó Ember"-ét, Herczeg Ferenc "Bizánc"-át, Sütő András és Páskándi Géza darabjait, a volt gyulafehérvári püspökről, az üldözött és bebörtönzött Márton Áronról szóló megemlékezést és Sólyom Ildikónak a koncepciós pereket és édesapja sorsát színre vivő "Megtörténhetett?!" című dokumentumjátékát. Most - amikor a szükséges berendezések hiányában Budapesten már nem tudnak előadást tartani - megint az országot járják: a Pécsi Szabadtéri Színpadon tegnapelőtt mutatták be magyar ® passiójátékukat - a hivatalos sajtó semmiféle említést nem tett róla. A hatóságok legnagyobb haragját azonban az okozta, hogy a Jurta Színház idén helyt adott a máshonnan kitiltott demokratikus, független mozgalmak ösz- szejöveteleinek. A Jurtában rendezte meg tanácskozásait a Magyar Demokrata Fórum, itt ülésezett a Rakpart Klub, a Fiatal Demokraták Szövetsége, itt tartotta meg első országos értekezletét a Szabad Kezdeményezések Hálózata és itt emlékezett meg Nagy Imréről - kivégzése 30. évfordulóján - a Bajcsy-ZsilinszA "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
