1987. november (125-143. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

24/D Little Rutsel! Street, LONDONI, W.C.i ■ Tel. 04-450 zi 26 ■ G. Krassé

1 35/1 987 1 987. november 23.

Véget ért Budapesten a Kelet és a Nyugat kapcsolataival foglalkozó nemzetközi szeminárium

November 22-én, vasárnap este 6 órakor véget ért Budapesten az a kétnapos nemzetközi szeminárium, amelyet Gorbacsov politikájának európai hatásairól és az alternatív, demokratikus mozgalmak össz-európai együttműködéséről rendezett a budapesti Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium "A Kelet és Nyugat közötti párbeszéd európai hálózata" elnevezésű nyugat-berlini szervezettel együttműködve. A konferenciát nagy nemzetközi érdeklődés kísérte, minden ismertebb nyugati hírügynökség, sőt váratlanul az MTI és a Népszabadság is tájékoztatást adott róla - habár ezek az utóbbi közlemények meglehetősen hamis képet festettek az értekezletről.

Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy a konferencia egyáltalán megtartható lesz-e. A magyar hatóságok támasztotta nehézségek miatt a szemináriumot végül is az előzetes tervekkel ellentétben nem a Ménesi úti jogász szakkollégiumban, hanem a XIII. kerületben, a Radnóti Miklós és Fürst Sándor utca sarkán lévő zeneiskolában rendezték meg. A mintegy kétszáz résztvevő harmadrésze 16 külföldi országból érkezett: Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból, néhányan pedig Lengyelországból, Csehszlovákiából, Kelet-Németországból és Jugoszláviából.

Vasárnap Gorbacsov reformpolitikájáról volt szó. Vitányi Iván Európa kulturális egységéről, Mary Kaldor pedig arról beszélt, hogy míg Nyugat-Euró- pában a konzervatív erők tapsolnak Gorbacsovnak, addig sokszor épp a baloldali mozgalmak tartják elégteleneknek a Szovjetunióban bevezetett reformokat. Kis János kifejtette, hogy kívánatos lenne a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok státuszának pontos körülírása és a Varsói Szerződésen belül egy emberi jogi kódex kidolgozása. A kelet-középeurópai gazdasági csőd és eladósodás egyik eredménye - mondotta Kis János -, hogy ez a szeminárium egyáltalában összeülhetett, de az eladósodás azt a veszélyt is magában rejti, hogy a vezetés - suttogó propagandával - a nyugati bankárokat próbálja majd felelőssé tenni a gazdasági válságért és az életszínvonal süllyedéséért. Castoriadis arról beszélt, hogy az igencsak mérsékelt szovjet reformok - jelenlegi formájukban - nem a munkás- osztály érdekeit szolgálják, de a forradalom érlelődik a Szovjetunióban is. Vajda Mihály az autoritariánus államhatalom fennmaradására hívta fel a figyelmet. Az egyetlen cseh küldött felolvasta Jarosláv Sabatá-nak - a Charta '77 mozgalom volt szóvivőjének - a szemináriumhoz írt levelét, amely arról szólt, hogy Európa egységének megvalósulása esetén milyen teendők várnának elvégzésre. Jirí Dienstbier ugyancsak írásban küldte el hozzászólását, s ebben a tankot javasolta olyan szimbólumnak, amely Kelet-Európa népeit a szovjet megszállásra, Nyugat-Európát pedig a szovjet veszélyre figyelmeztetné. Számos felszólalás következett ezután, s köztük Konrád György író annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány- nak tárgyalásokat kellene kezdeményeznie a Szovjetunióval az orosz csapatok kivonásáról. Bognár Mikolta nyilatkozatot olvasott fel a november 9-én Hatvanban letartóztatott Rusai Lászlóról. Mindent összevéve, az értekezlet résztvevői - különösen a Varsói Szerződés országait képviselők - meglehetősen kritikus álláspontot foglaltak el Gorbacsov reformjai vonatkozásában.

Vasárnap konkrétabb témákról volt szó. Általános kívánságra - az eredeti napirend módosításával - beiktatták a lelkiismereti szolgálatmegtagadás