1987. szeptember (101-111. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
fi 9CT(S»iÉR‘t> süli 24/0 UHU Rv»»e/I Street , LÓN D 0 M, WC.i Ttl.04-4*0 ti u • G. kras&A 107/1987 1987. szeptember 20. Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz Amint arról a nyugati hírközlő szervek - így a londoni Financial Times szeptember 18—i száma - már hírt adtak, egy héttel az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitása előtt magyar állampolgárok egy nagyobb csoportja nyílt levelet intézett az összes parlamenti képviselőhöz. A nyílt levelet - melyet a vidéki képviselők többségéhez nem kézbesített ki időben a posta - pontosan százan, a magyar kultúra neves alakjai írták alá. Az aláírók között szerepelnek közgazdászok (Antal László, Bauer Tamás, Tardos Márton), történészek (Benda Gyula, Für Lajos, Perjés Géza, Szabó Miklós), irodalomtörténészek (Bába Iván, Lukácsy Sándor, Pomogáts Béla, Vezér Erzsébet), szociológusok (Ferge Zsuzsa, Hegedűs József, Szalai Júlia), írók és költők (Czakó Gábor, Csalog Zsolt, Csurka István, Fekete Gyula, Göncz Árpád, Hernádi Gyula, Kodolányi Gyula, Konrád György, Lezsák Sándor, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Szécsi Margit), zeneszerzők és előadók (Bródy János, Jeney Zoltán, Kocsis Zoltán), filmrendezők (Lányi András, Schiffer Pál). Aláírta a Nyílt Levelet Iványi Gábor lelkész, Balczó András műszerész - volt olimpiai bajnok -, több volt 1956-os politikai elítélt (Mécs Imre, Rácz Sándor, Vásárhelyi Miklós) és a demokratikus ellenzéki mozgalom számos résztvevője (Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Rajk László, Solt Ottilia, Tamás Gáspár Miklós). A Nyílt Levél - melyet az alábbiakban ismertetünk - felszólítja a képviselőket, hogy ne csak utólag szentesítsék a már meghozott kormányhatározatokat, hanem változtassák az Országgyűlést "a kormány fölötti társadalmi ellenőrzés szuverén szervévé". A levél megállapítja, hogy az ország válságba jutott. Ijesztően romlanak az életfeltételek - az életszínvonal, a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás -, bomladozik a társadalmi együttélés morálja, csökken a születések száma és drámaian növekszik a halandóság. A lakosság a rejtett gazdaságban keres többletjövedelmet. "Nemhogy a Nyugat túlszárnyalásáról, ma már a Nyugathoz való felzárkózásról sem lehet komolyan beszélni." Az a veszély fenyeget, hogy Magyarország lesüllyed a világgazdaság peremén stagnáló, gyengén fejlett országok közé. A külső adósságállomány állandóan növekszik. A változás szükségességét a politikai vezetés is elismeri és a gazdasági reformfolyamat folytatásáról beszél, de "Nem néz szembe a nyolcvanas évek gazdasági kudarcainak mélyebb okaival és reformígéretei alig mennek túl azon, amit már többször tervbe vett". Az "áttekinthetetlen hatású pénzügyi intézkedések" súlyos termelési zavarokkal és fogyasztási hiányokkal fenyegetnek, miközben le kell mondani az 1948-ban bevezetett gazdasági-társadalmi rendszerben ígért előnyökről is, a foglalkoztatottsági biztonságról, a stabil árakról, az ingyenes oktatásról és egészségügyi szolgáltatásokról, az értékálló nyugdíjról. Az ország vezetői még mindig nem veszik tudomásul és nem tárják fel teljes nyíltsággal a kialakult súlyos helyzetet. A Nyílt Levél megállapítja: "A bajok gyökerei tehát mélyen lenyúlnak a gazdasági rendszerbe és a vele összenőtt politikai-hatalmi szervezetbe. Igazságtalan és sértő örökösen arra hivatkozni, hogy többet fogyasztunk, mint amennyit megtermeltünk. Különösen sérelmes ez az érv most, amikor a reálbérek közel egy évtizede nem emelkedtek, és a lakosság zöme elviselhetetlenül sokat dolgozik." T
