Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
felében születetteknek 1-3 százalékát is kitehette a törvénytelenül született gyermekek aránya. 37 8 Ha a paráználkodást házas fél követte el, akkor a városi bíróság házasságtörésként ítélte meg a dolgot, de a büntetés nem volt kisebb súlyú, sőt a férjekkel sem volt elnézőbb, mint az asszonyokkal. 37 9 Házasságtörésként értékelte a bíróság a házastárs elhagyását és az ebből következő huzamosabb távollétet is. Ilyenkor az arról tudomást szerzőt is büntették, ha már a tetteseket nem tudták, mint pl. amikor Nagy Mátyás megszökött a városból Kis Kata asszony leányával. 38 0 Igen súlyos ítéletet hozott a tanács 1707. március 17-én Szabó Dorottyával szemben, akit minden megélhetés nélkül hagyott itt a férje, és ezért egy zsidó emberrel házasságtörést követett el. Hiába hivatkozott arra, hogy tudomása szerint férje Törökországban megházasodott, ezért állt össze a másik férfival, a bíróság feje vételére ítélte. 38 1 Más városokhoz hasonlóan - házassági kötelék fenntartása érdekében enyhítő körülmény volt, ha a házastárs megbocsátott. 1716. augusztus 22-én hozott ítéletet a tanács Katona Jankó ügyében, aki a nyári aratáskor egy polyák lánnyal paráználkodott, amit a tanúvallomásokat követően be is vallott. Házas ember lévén a bíróság szerint bár főbenjáró bünt követett el, de mivel a felesége megbocsátott neki és kegyelmet kért, így a fejvételtől eltekintettek, s másoknak példájára 40 forintra büntették. 38 2 Némileg szigorúbban ítélt a bíróság az 1760-as évek végétől kezdve, ami talán Mária Terézia uralkodása hatásának tudható be. Az anyakönyvezés rendezetlensége, néha a protestánsok válási lehetősége megkönnyítette a második házasság kötését. 1717. április 30-án bigámiá ban ítélkezett a tanács a lólopással vádolt Porcsa Simon felett. A vizsgálat során kiderült, hogy nős ember létére Felsőkövesden ismét megházasodott, s ezért a város piacán 40 pálcaütésre és a városból való kiűzetésre ítélték. 38 3 Egerben egy esetben fordult elő, amikor szodómia (állattal való fajtalankodás) bűnébe esett személy felett ítélkeztek. 1707. június 29-én tárgyalták az „I" által végrehajtott bűncselekményt. Megítélése olyan súlyos volt, hogy még a nevét sem írták ki a bűnösnek. ,Jóiképpen az megírt „I" a jelen való 1707. esztendőben és jelen való Szent Iván havának tizedik napján, nem tudatik micsoda hallásra irtóztató és vakmerő gondolattól viseltetvén, megvetvén mind világi, mind Isteni törvényeknek súlyos büntetéseit, az természettel ellenkező és egeket hasogató vétket elkövetni, tudniillik az oktalan állattal, borjúval szodómiai módra vétkezni és 37 8 Egri Főplébánia keresztelési anyakönyvei 1801-1826. és HML Heves vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye IV-416/54-79. 37 9 Pl. HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 317-318. 38 0 Ez esetben az anyára nem tudták rábizonyítani, hogy tudott volna lánya és a nős férfi szökési szándékáról. HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 221-222. 38 1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 7-12. 38 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 259. 38 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 244., Kállay 1996. 227. 96
