Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
magát megfertőztetni semminek állított. Kire való nézve kívánja az városnak fiskális prókátora, hogy a megnevezett „/", országunk törvénye s praxisa szerint tűzre ítéltessék és az borjúval együtt másoknak rettentő példájára megégettessék életének elfogyásával." A bíróság ítélete megegyezett az ügyész javaslatával. Ez volt az egyetlen és nyilván elborzasztó tűzhalál a városban. 38 4 A gyújtogatás, sőt a gondatlan, akaratlan tüz okozását is büntették, mert a városokban egy-egy tüzeset tűzvésszé nőhetett. 1717 januárjában három alkalommal is kisebb tüzeset volt Ondrecsek János szabómester házában. A tanács vizsgálatot rendelt el, két szenátort küldött ki a helyszínre, majd a ház lakóit beidézte tanúvallomásra. A vizsgálat során a gyanú egyértelműen a házba beszállásolt Palczerek nevű német katonára terelődött (még bűnjel is volt), de a szándékosság nem volt valószínű. A tanácsnak nem volt joghatósága katonai személyek felett, így nem hallgathatta ki a gyanúsítottat és nem ítélkezhetett felette. Az ügyet átadta a tanúkihallgatások jegyzőkönyvének másolatával a katonai parancsnoknak. 38 5 Az 1800. augusztus 23-án kitört és több napon át fel-fellobbanó tűzvésznél a magisztrátus és a lakosság feltételezte, hogy valaki vagy valakik gyújtogattak, de hiába tartóztattak le néhány gyanús személyt, nem sikerült rájuk bizonyítani a bűncselekményt és el kellett őket engedni. 3 8'' Polgári perek A polgári perek közé adósságkövetelések, végrendeletekhez, hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó perek, ingatlanhatár-viták (telekhatár, más területére építés a felszínen vagy a pincéknél, közös fal, közös kút, csurgási területek, árnyékszékek közelsége, ablakok más telkére nyitása stb.), csődperek tartoztak. A leggyakoribb az adósságper volt. Hagyatéki ügyekből is többnyire akkor lett per, ha az elhunytnak adósai vagy hitelezői voltak. A polgári peres eljárás formaságai a XVIII. század első harmadában még nem alakultak ki. A török utáni első időkből való perek inkább közigazgatási, mint polgári peres eljárásra emlékezetnek. Amikor a perfolyamat jogi kellékei elterjedtek, akkor az Eger város tanácsa előtt lefolytatott perek menete, formai elemei megegyezően alakultak a más magyar városokban tapasztaltakkal. 38 7 Hozzá kell tenni, hogy Egerben az ügyek döntő többsége megrekedt a per előkészítő szakaszánál, mely a bíróság elé beidézést, megintést, megegyezést, keresetlevelet, perfelvételt jelentette, majd ha a keresetlevél elkészítéséig jutott az ügy, csak akkor, az alperes megismételt bíróság elé idézésével került sor az érdemi bírósági tárgyalásra. 38 4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 13-14. 38 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 218-221. 38 6 Breznay 1926. 80. 38 7 Erre nézve lásd Kállay 1996. 144-159., illetve Breznay II. 1934. 140-142. 97
