Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE

több meg nem kerülhetett". A tanács a piacon lévő deresben 50 korbácsütésre ítélte és azonnal hajdú által a város határából kivezettette.

37

2 1772. február 3-án tárgyalta a tanács Sz. Ferenc „imposztor" takács ügyét. A jegyzőkönyv szerint a saját vérével írt szerződése szerint aranyat kért az ördögtől farsangra, s magát testestől, lelkestől felajánlotta cserébe. A tanács tagjai megállapították a vádlottról, hogy az vén korhely, dorbézoló, kártyázó és kuglizó, aki sok embert becsapott, adósságokat csinált, s magát minden javaiból kipusztította, ezért „kemény dorgálás és pirongatás után két kezi munkára, s igaz, jámbor életre ítélte",

37

3 A paráznaságot a városi bíróság gyakran titulálta fajtalankodásnak, így Lovniczky Anna hajadon leány fölötti ítéletben. Megvallotta, hogy „megvetvén Isteni s világi törvényeket, semmit sem félvén, tisztátalan fajtalanságra adta magát. Háromszor-négyszer németekkel együtt hált, fertelmeskedett". Az ítélet a városból hóhér általi kivesszőzés és örökre kitiltás volt.

37

4 Nem volt azonos az elbírálása, ha a paráznaságot nő vagy férfi követte el. 1701-ben Nagy György és Bagi Kata részegen kis híján paráználkodtak egymással, de mivel a tettet véghez nem vitték, ezért nem büntették őket súlyosan. A nőt mint részeges, sokakat megbotránkoztató személyt a városból kicsapták, a férfit viszont a városházánál végrehajtandó 100 pálcaütésre ítélték.

3,

5 Csak a nőknél nem volt szükség bizonyításra, ha teherbe esett. 1701. június 8-án egy özvegyasszony maga is bevallotta paráznaságát, mégis háromszori vesszőzésre, majd életfogytiglani kicsapatásra ítélték, s ha visszamerészkedne a városba, akkor halállal büntetik. Az ítélet azért nem volt halálbüntetés, mert a bírák tekintettel voltak két ártatlan kiskorú gyermekére.

37

6 A XVIII. század második felében már lényegesen enyhült a paráznaság büntetése. 1768-ban Vincze Marist, akinek gyermeke is született - bizonyíthatatlan állítása szerint ifjabb nemes Farkas Páltól -„csak" 24 korbácsütésre ítélték. Ez volt az első eset, hogy nem szerepelt az ítéletben a városból való kicsapatás.

37

7 A XIX. század elején még tovább enyhül házasságon kívüli nemi élet megítélése. Bíróság elé már csak akkor kerültek a nők, ha megölték megszületett gyermeküket, de már gyilkosságért. A házasságon kívüli nemi életnek sűrűsödő mértékben van nyoma a város keresztelési anyakönyvében. A XIX. század első 37

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/28. 407-408. 37

3 Breznay II. 1934. 118. 37

4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 162. 37

5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 162. 37

6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 155-156. Jellemző lehet ebből a szempontból, hogy a „kurválkodás" kifejezés csak a nőkre volt használható. Akit így minősítettek, azt a XVIII. század nagyobb részében a városból való, hóhérral végrehajtott kicsapatásra ítélték. Pl. HML Eger tjkv. V-l/a/1. 159-160., 181., 363., 394., 430. 37

7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/28. 294. 95