Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
statutumra hivatkozva - egységesen 40 forint büntetéssel vagy ahelyett 24 pálcaütéssel büntetett. Az egyénileg kivételes eseteket azért másként is tudták kezelni. 36 8 A boszorkányság, bűbájosság, szemfényvesztés a XVIII. századi Egerben igen ritkán előforduló bűnügy. Gyakran más város vagy vármegye felkérése alapján végzett tanúkihallgatások formájában maradt fenn a hozzá kapcsolódó peranyag. 1720. június 8-22. között tartották azt a vizsgálatot, melyen Haáz Károly püspöki prefektus, Tarródy István helyettes alispán, Szentgyörgyi István szolgabíró és Sárközi István esküdt, Rottenstein Antal főbíró és a tanács tagjai hallgatták ki Antal Mihály feleségét, Zsófia asszonyt boszorkányság ügyében. A reprezentatív jelenlévők azonban mit sem tudtak kezdeni a városi ügyész általánosságokban mozgó vádiratával, elvetették kínvallatási javaslatát, mert a vádlottat „inkább bolondnak, mint gonosznak lehetett mondani". Eger városából és külvárosaiból kivezettették és a határon hóhér által megvesszőzték, végül proscribálták, de más nem történt. 36 9 1737. február 19-én Csapó Mártonné boszorkányságával kapcsolatban sem jutott többre a főbíró és a tanács, bár alaposan előre összeállított kérdőpontok alapján vizsgálták az ügyet. A tanúk jószerével semmit sem tudtak Csapó Mártonnérói azon kívül, hogy a személyes és megmagyarázhatatlan problémáikat (sebes, dagadt kéz, beteg gyermek) vele hozták összefüggésbe. De az is megtörtént, hogy gyógyfüvekből főzetet adott a betegnek, megfürösztötte, amire az meggyógyult. A tanács - jobb híján - a feljelentőnek kiadta a hitelesített jegyzőkönyvet. 37 0 Azt, hogy milyen gyenge lábakon álló vádakkal lehetett egy ideig ártatlan embereket börtönben tartani, mutatja egy 1760. szeptember 10-én hozott ítélet Farkas Dorottya szabadon bocsátásáról, akit boszorkányság miatt feljelentettek, s 4 hónapig puszta megrontási gyanú miatt kenyéren raboskodott. A tanács bölcs megfontolásának („tanácsosabb elbocsátani, mint csak egy ártatlant valamely büntetés alá vetni") értékét kisebbíti, hogy „úgy mindazonáltal, minthogy nem ide való, hogy városunkból és a hóstyáinkrúl azonnal eltakarodjék", 37 1 1768. augusztus 3-án Török Kata szemfényvesztő asszony felett ítélkezett a tanács. A vádlott szekéren Tokajba utazott, de Egerben megállva „Hattvagner Antal nevű süveges boltjába bemenvén elámította szemfényvesztő mesterségével, hogy pénz van a házában elásva... Amint is oly móddal 33 forintokat elcsábított, ... magával elvitte, de az gazda vigyázó lévén nézte az ásást és tapasztalta, hogy adott pénze ott nincsen. Azért utána szaladván a szemfényvesztő asszonynak, a pénzét tőle elvette, de már akkor hét forintokat belőle elköltött, melyből négy forintoknál 36 8 Pl. HML Eger v. tjkv. V-l/a/18„ 75-76., 93., V-l/a/28. 349. 36 9 Sugár 1987. 91. és HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 88, 97-99. 37 0 HML Eger v. ir. V-l/b/25. B. XVIII. a 37. 37 1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/20. 77-78. Sugár 1987. 208. 94
