Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE

halálbüntetést írt elő. Az 1659. évi 42. és az 1723. évi 110. törvénycikkek még azt is büntetni rendelték, aki hallotta a káromkodást, de föl nem jelentette a tettest. Az 1730-as évektől kezdve az országos és a városi gyakorlat a halálos ítélet helyett inkább a testi büntetést alkalmazta. 1757-ben Mária Terézia bocsátott ki rendeletet a káromkodókkal kapcsolatban a városi magisztrátusok részére. Első és második esetben 50-50 pálcaütést írt elő, harmadszor pedig „az akasztófánál érdemes" büntetést.

36

1 A város 1702. évi statutuma kötelességévé tette a tanács tagjainak, hogy a káromkodókat a helyszínen teljes hatalommal megbüntessék, illetve az esetet jelenteni kötelesek a magisztrátusnak.

36

2 Igen gyakori bűnesetnek mutatkozik mind a város jegyzőkönyveiben, mind irataiban. 1701. március 4-én Kluknay Gergely és Ferenc ügyében négy-hét tanú vallomása alapján („Isten és lelkek ellen emberek fiileit megsértő és rettentő káromkodásokat tett") a tanács szerint a halált is megérdemelnék, de bízván jobbulásukban, a város piacán, három pénteken 100-100, másikukat 50-50 botütéssel büntetik, ugyanakkor reverzálist is kötelesek adni arról, hogy többet ilyet nem cselekszenek.

36

3 Mivel ez az ítélet, ha végrehajtják, felért egy halálos ítélettel, ferences szerzetesek közbenjárására és a két bűnös apjának kezességvállalása mellett a bíróság úgy döntött, hogy az egyik testvér a ferencrend, a másik a város hasznára fog szolgálni két évig. 1720. november 13-én Cziffra Ferencre és Jánosra a magisztrátus 24-24 pálcaütést verettetett, akik „éjszakának idején egymás között, egyik a másiknak lelkét mocskolván, ördög adtával, teremtettével is illették egymást", azaz nem széles nyilvánosság előtt. De a visszaeső bűnös Cziffra Ferencet egy év múlva már 40 pálcaütésre ítéltek.

36

4 Több hasonló eset mellett

36

5 figyelmet érdemel, hogy a tanács Zombori György bodnár mester, városi polgár bűnét enyhébben ítélte meg, mint egy egyszerű városi lakosét, hiszen csak kilátásba helyezték neki, hogy ha ismét káromkodni merészelne, akkor „50 pálcáknak kemény büntetését el nem fogja kerülni".

36

6 A bíró és a tanács megsértését jellemzően súlyos tettnek ítélték, különösen, ha istenkáromlással társult. 1701. július 17-én Mészáros Györgyöt 50 pálcaütésre és 40 magyar forint megfizetésére ítélte a tanács.

36

7 1754-ben a széksértésnek (violatio sedis) nevezett „nyakaskodást, zabolátlan nyelvet, vakmerő szók kiböffentését" a magisztrátus - már kimondottan a Tripartitum II. rész 72. címére, országos törvényekre és a kibocsátott városi 36

1 Kállay 1996. 193., Breznay II. 1934. 102. 36

2 Breznay II. 1934. 105. 36

3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 133-135. 36

4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 117-118., 153. 36

5 Pl. Hajdú József pere: HML Eger v. tjkv. V-l/a/21. Tóth Jánosné: V-l/a/37. 165. 36

6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/22. 64. 36

7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 150. 93