Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE

Hasonló hangulat kísérhetett egy 1772. és egy 1835. évi öngyilkosságot is.

33

6 A verekedés, testi sértés, garázdaság igen gyakori bűncselekmény, amit gyakran ittasan követnek el. 1703. március 4-én egy verekedést provokáló megvágta a sértett kézfejét, ezért a 40 forint büntetésen kívül neki kellett állnia annak az összegnek a háromszorosát is, amit a gyógykezeléséért kért a borbély.

33

7 1724. július 31-én 3 éjszakai garázdálkodó felvert egy házat. 12-12 pálcaütésre ítélték őket, aki pedig a közbelépő tizedest is megtámadta, még 12 rénes forintot fizetett.

33

8 Olykor csak orvosi szemle alapján döntötte el a tanács, hogy az összeakaszkodó felek közül ki fizesse a sebészborbély díját, pl. 1748-ban egy diákot megverő polgár esetében.

33

9 1772. február 3-án két ügyet is tárgyalt a tanács. Egyik a felek megegyezésével ért véget, de a tanács a sértettnek járó fájdalomdíj mellett a vétkezőt még 12 rajnai forintra büntette, melyet az ispotály részére kellett fizetnie. A másik a tárgyalás előtt két héttel történt: egy férfi madárra vadászott és véletlenül meglőtt söréttel egy 10 év leányt. Az eset bejelentése túl volt a ,fatális napon", ennek dacára a bíróság elítélte a tettest. Mivel gyógyítási költséget nem tudott fizetni, ezért 40 pálcaütésre büntette.

34

0 A nemesek verekedési ügyek esetén is a vármegyei tömlöcbe kerültek. Kártérítési egyezkedésük azonban folyhatott a városi tanács színe előtt is.

34

1 Lopás sokfajta volt, ennek megfelelően sokrétű bírói megítéléssel. Ide tartozott az állat- és terménylopástól kezdve a pénz, ingóságok lopása, a betöréses valamint a szentségtörő lopáson át a rablásig, útonállásig a bűncselekmények széles skálája. Ide számították a sikkasztást is. Ez is mutatja, hogy a bűnvádi eljárás és a polgári per összefolyt, rendszerint maga a károsult lépett fel vádlóként. A város, a polgárok és a lakosok tulajdonát a magisztrátus minden eszközzel igyekezett védeni. Ezért a tolvaj üldözése általános kötelezettség volt. A megelőzést szolgálta, hogy eleve bizalmatlanul néztek a csavargókra, ezeket gyanú alapján is büntették. Számtalan olyan ügyet ismerünk, amikor a lopás gyanúja miatt elfogottakat, akikre bűntett nem bizonyult rá, csavargás miatt 12-32 bottal vagy pálcával büntették. 1769. március 6-án 24 pálcaütésre és a városból való kitiltásra ítélte a tanács Bakos Mihály kóborló cigányt, mivel faluról falura járva Eger városába is minden hír nélkül bejött és ott korhelykedett.

34

2 33

6 Egri Főplébánia halotti anyakönyvei 1772., HML Eger v. ír. V-l/b/409. 1835. 2198. 33

7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 134. 33

8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/8. 22-23. 33

9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/15. 9. 34

0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/32. 21. 34

1 Pl. HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 14-15. 34

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/29. 61. 89