Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
A tortúrát, a vádlott önvallomásának a kicsikarását szintén közbenszóló ítélet rendelte el. Tortúrát alkalmaztak, ha a vádlott tagadott, vagy a társait (főleg lopási ügyekben) elhallgatta. Eger város jegyzőkönyveiben, de az iratok között is igen ritkán találjuk nyomát a kínvallatásnak. 1701-ben vették K. Máriát „kemény tortúra után halálra ítéltek, de azután kegyelmet kapott és vasban való tömlöcre változtatták az ítéletet. Az erkölcstelen nő azonban kiszökött onnét és folytatta addigi életét. Mikor aztán elfogták, kínzó vallatás után fejét vették"™ 1719. március 3-án 3 sorozatos lopással és betöréssel vádolt személy egyike, dacára, hogy öt tanú is ellene vallott, tagadta, hogy bármit is elkövetett volna. Ezért a városi fiscális javaslatára „Budai Mártont, minthogy gonosz cselekedeteit tagadja, hóhér által megcsigáztatni kívánja és annak utána akasztófára kárhoztatni". A vádlott a kínvallatás után természetszerűleg bevallotta a lopásokat. 12 4 Máskor az erőszak is csak részeredményt hozott. 1768. augusztus 22-én Cifra hóstyán lakos Szilvási János feleségét 100 font len ellopásával vádolták, de tettét a tanúk ellenére is tagadta, ezért korbácsütésekkel vallatták. Negyven ütést mértek rá, de nem tudtak többet kiszedni belőleg két font len ellopásánál. 32 5 Tortúra alkalmazását többnyire a vádat képviselő ügyész javaslatára rendelte el a bíróság. De az 1720-as, Antal Mihályné ellen lefolytatott boszorkányperben az Ítélőszék nem fogadta el az ügyész azon javaslatát, hogy a vádlottat vessék alá kínvallatásnak. 32 6 Mária Terézia 1769-ben a tortúra alkalmazását a vele való fenyegetésre korlátozta. Azonban 1772. június 22-én a város még burkolt formában alkalmazta a kínvallatást. Hat hatvani hóstyai legényt vetettek tolvajlás miatt vizsgálat alá, de egyikük 30 korbácsütés után sem vallott be több elkövetett bűncselekményt, mint amit rájuk tudtak bizonyítani. 32 7 1 776. március 22-én Mária Terézia rendeletet adott ki a kínvallatás eltörléséről. Az ítélethozatalra megérett pert a jegyző, az aljegyző vagy valamelyik írnok olvasta fel és a tanács mint bíróság többségi szavazattal döntött. Az ítéletek rövidek, az indoklás és a jogszabályi hivatkozás - ha a cselekményt teljesen bizonyítottnak látták - rendszerint a vádiratban foglaltakkal egyezett meg. Az indoklásokból az tűnik ki, hogy minden törvényt élő jognak vettek, még ha ugyanazt a tényállást az új törvény másképpen szabályozta is. Szent István, Szent László és Ulászló törvényeinek idézése még a tárgyalt korszakban is mindennapos, de gyakori az isteni és emberi törvényekre való általános hivatkozás. A paráznasággal kapcsolatos ítéletek szinte mindegyike „Istennek és országunknak törvényes parancsolatai"-nak áthágására hivatkozik. 32 8 Ugyanezt a hivatkozási 32 3 Breznay I. 1933.91. 32 4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 12-13. 32 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/28. 414. 32 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 88., 97-98. 32 7 Breznay II. 1934. 92. 32 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 363. 86
