Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
formát alkalmazzák a káromkodások ítélethirdetéseinél is. 32 9 1701. március 4-én Kluknai Gergely és Ferenc ítéletét így kezdik: „...nem tekintvén isteni és világi törvényeket, azokba feltett büntetéseket, Isten és lélek ellen emberek fülét megsértő és rettentő káromkodásokat tett légyen". 1701. január 17-én egy káromkodási és a város magisztrátusát megsértő bűnös perének indoklásában a káromkodásért kiszabott 50 pálcaütéssel kapcsolatban az 1563:42. törvénycikkre, a magisztrátus megsértéséért kiszabott 40 magyar forint bírsággal kapcsolatban pedig a Tripartitumra hivatkozott a város bírósága. 33 0 A Helytartótanács 1819. évi 26464. számú rendelete mondta ki, hogy minden bírói elhatározásban az indítóokokat meg kell adni. Az ítéleteket a főbíróhoz havonta beosztott írnokok írták le. Nem született ítélet, ha a felek barátilag megegyeztek. Ilyen esetben az ítéletet törölték és megsemmisítették. Miután a korabeli gyakorlat nem ismerte a jogerő fogalmát, az Ítélet azonnal végrehajtható volt. A jogorvoslat leglényegesebb módja a fellebbezés volt. A Hármaskönyv szerint büntetőperekben nem lehetett fellebbezni. Az 1563:41. tc. is ezt erősítette meg, de a XVIII. századra már a feudális jogszolgáltatásban általánossá vált. Büntetőügyek A büntetőbíráskodás hatáskörébe tartozott az emberölés, a verekedés, a lopás különböző fajtái, a káromkodás, a paráználkodás, a boszorkányság és bübájosság, a különböző becsületsértési ügyek és a gyújtogatás. A felsorolás csak részben jelenthet sorrendiséget, mivel másfél évszázad alatt az egyes cselekmények társadalmi és büntetőjogi megítélése is megváltozott, vagy mint a boszorkányság, teljesen el is tűnt a gyakorlatból. Csökkent a súlyossága a káromkodásnak, a becsületsértésnek és a paráznaság egyes fajtáinak. Gyilkosság Szándékos, csoportos emberölés ügyét vizsgálta a városi magisztrátus 1711ben. Január 18-án Szarvassy Antal házánál mulatoztak Rácz Szűcs György, Szarvassy Antal, Bábái Szabó Mihály és Plassa Pál, majd késő este rátörtek Gleser Mátyás házára, amikor az már lefeküdt aludni. Csákánnyal, baltával és fegyverrel felszerelkezve addig verték a sértettet, míg bele nem halt, s a tetemet megpróbálták eltüntetni. Ebben segítette őket Kertész János és felesége Markotány Marina, akiket bűnpártolásért vontak felelősségre. A tanács nagyon alaposan kivizsgálta a bűnügyet január 19. és február 13. között, de a vádlottak indítéka nem derült ki, maguk sem tudták megmagyarázni. Miután a szándékos emberölést és a bűnpártolást bizonyítottnak látta a bíróság, a 4 tettest fővesztésre, a bűnpártolókat 32 9 Például: HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 133. 33 0 HML Eger v. ir. V-l/a/1. 150. 87
