Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE

ítéletvégrehajtó helyek A XVIII. század elején már rendelkezett a város vesztőhellyel, de helyét egyetlen forrás sem közli. Kinézetére is csak következtetni tudunk egy 1703. január 29-i incidens kapcsán. Egy Rakó nevü elítélt bűnöst, amikor a hóhér a lépcsőn fel akarta vezetni, két nő az elítélt fejére kendőt dobott és ki akarta ragadni az ítéletvégrehajtó kezéből. A vesztőhely tehát nyitott, kiemelt helyen lehetett.

29

9 A XVIII. század végén az egri akasztófa a város déli határán, a hatvani út végén, az országúttól kifelé menet, balra eső gyepes emelkedésen állott. Kőfallal volt bekerítve négyszögletű területe, melynek magassága egy öles lehetett, nyugati oldalán ajtaja volt. A XIX. század közepén még a kőfalon belül akasztottak, s a kivégzetteket ott temették el a pecérek.

30

0 A testi fenyítések helyszíne a XVIII. század első évtizedében a Szent Mihály templom előtti akkori piactéren, a város Hatvani kapuján belül volt. Kalodába a Szent Mihály templom elé ültették az elítélteket, s rajtuk a mise végeztével hajtják végre a botozást, korbácsolást stb.

30

1 Ez 1712 után, de pontosan meg nem határozható időpontban átkerült az újonnan épült városháza elé, az új piactérre. A testi fenyítések helyszíne a XVIII. század további részében társadalmi jogállástól függött. A polgárok testi fenyítése a városháza ámbitusán, tehát zárt területen zajlott, amivel megpróbálták megóvni az elítéltet a megszégyenítéstől A köznépnek viszont a piactér előtti nyitott terület jutott. Kivételes esetben, hogy a pálcázás elrettentő ereje nagyobb legyen, előfordult, hogy a tett színhelyén hajtották végre. A városháza előtt a piactéren zárták a különböző kalodákba vagy állították a pellengérre a megszégyenítésre ítélteket. Ez gyakran egy még súlyosabb büntetést, botozást, városból kiűzést stb. előzött meg. Volt több személyre ülőkaloda, van adatunk 1755-ből a hegedűkaloda alkalmazásáról.

30

2 1722. december 4-én állókalodába záratta a tanács Gublyák Jakabot, garázdaságért és káromkodásért.

30

3 Illetékesség A bíróság illetékessége a város egész területére kiterjedt. Eger esetében ez magában foglalta a belváros, a külvárosok és a puszták területét. A korszakban három alapelv érvényesülhetett, a lakóhely, az elkövetés és az elfogatás helye. Polgári peres ügyekben a felperesnek követnie kellett az alperes fórumát.

1"

4 A város lakóhelyi illetékességének megkerülése más városokhoz 29

9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 277. 30

0 HML Érs. térképek 60., Hevesvármegyei Hírlap, Eger 1905. január 22. XIII. évf. 7. szám, 2. old. 30

1 HML Eger v. ir. V-l/a/1. 158-159. 30

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/18. 203-204. 30

3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 223. 30

4 Kállay 1986. 20. 81