Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
hasonlóan Egerben is büntetendő cselekmény volt. Az 1831. június 21-i statutum ki is hangsúlyozza, amikor a belső tanácsról mint ítélkezési fórumról beszél, hogy „mint első [fokú] bíróságot az egri polgárnak s lakosnak polgári ügyeire nézve elmellőzni nem lehet, hanem itt kell neki peres dolgát elkezdeni..." . 3() 5 Az elkövetés és egyúttal az elfogatás helyének jogán ítélkezett 1755. június 3-án a városi magisztrátus az Ernődről Egerbe jött Várkonyi Ilus kicsapongó személy fölött. A városi tanács 40 korbácsütésre ítélte az asszonyt, majd miután férjének reverzálist adott, visszabocsátotta ahhoz. Hasonló jogon ítélkezett a tanács utána az alsótárkányi Szabó Judit hajadon leány fölött, akit, „mivel ismét rossz életre adta magát", arra ítéltek, hogy a piac közepén egy óráig a hegedűben üljön, majd 30 korbácsütést kellett elszenvednie, s végül kicsapták a városból. 30 6 Fellebbezés A kamarai igazgatás idején bizonyára oda lehetett fellebbezni. Ez volt érvényes az újszerzeményi városokra, Budára, Pestre, Esztergomra, Szegedre, Székesfehérvárra és nagy valószínűséggel Egerre is, ahol a büntetőügyekben hozott minden ítéletet a kamarai adminisztráció elé kellett terjeszteni. 3" 7 A város földesúri joghatóság alá kerülésével a Fenesy szerződés alapján a fellebbezési fórum a mindenkori egri püspök lett. A transactio 11. pontja szerint a fő- és jószágbéli ítélet, valamint a testamentumok megerősítése a püspök kezébe kerül. A fundusok adásvétele szabad lesz, de a magvaszakadt személyek jószágai és a városbeli telkei a földesurakat fogják megilletni. Mindenféle perekből, amik a városi tanács előtt folynak, fellebbezni lehet a püspökhöz. Ha ő ítéletet hozott, onnan nem lehet tovább fellebbezni.' 0 8 A büntetőeljárás mozzanatai A büntető- és a polgári eljárás nem volt olyan élesen elválasztva, ahogy azt mi ma utólag próbáljuk megtenni. A büntetőeljárás a klasszikus felosztás szerint előkészítő, vizsgálati (nyomozási), bíróság előtti és jogorvoslati szakaszra oszlott. Ezeknek egyes elemei kimutathatók Eger városi bíráskodási gyakorlatában is. 30 9 Az előkészülethez tartozott a hír vagy a jelentés útján való tudomásulvétel, az idézés, az elfogatás, a kezesség, a menedékjog. A fel- vagy bejelentés módjáról, az idézésről, elfogatásról szóló íratok a városi levéltárban nem különültek el. A kezesség vállalását viszont már írásban kellett rögzíteni. így 1701. március 11-én Kluknay Gergely és Ferenc apja a gyermekeire kirótt büntetés megfizetésére vállal kezességet úgy, hogy ha 30 5 HML Eger v. külön kezelt ír. V-l/d/34. 176. 30 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l8. 195., 203-204. 30 7 Kállay 1986. 28. 30 8 HML Egri Kápt Mit. XII-2/d/44. 81. 30 9 Kállay 1996. 116. 82
