Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE Bíráskodás A város joghatósága Pallosjog Eger a kamarai szabad királyi városi korszakában nagy valószínűséggel gyakorolta a pallosjogot. Erre két fennmaradt ítéletből következtethetünk. 1694. szeptember 9-én a város bírája és tanácsa akasztófára ítélte gonosztetteiért Ozdy Jánost, majd 1694. december 5-én a gyermekének elvesztésével vádolt Ruto Katát tövises verem szélén való lefejezésre és a gödörbe földelésre. 29 6 Az ítéletvégrehajtást a város bizonyára a kamarai tisztek közreműködésével végezhette. A Fenesy szerződés a pallosjogot, „vagyis a gonosztévő emberek halállal" való büntetését a mindenkori püspök jogaként említi, amit második (sic!) Béla király privilégiumára hivatkozva gyakorolnak. Elrendelte, hogy a püspökség tisztjei és a magisztrátus együtt ítélkezzenek. A bűnösök elfogása és az ítélet végrehajtása teljes egészében a városi tanács feladata lett. Az ítélet elleni fellebbezési jog ,főbéli és jószágbéli" ügyekben a püspökség kezébe került. 29 7 A halálos ítéleteket minden esetben felterjesztették a püspökhöz, de az ítéleteket többnyire a püspöki prefektus hagyta jóvá vagy változtatta meg. Viszonylag kevés halálos ítéletet őriztek meg Eger tanácsjegyzőkönyvei és iratai, s ezek is a XVIII. század első feléből maradtak fenn. 1703. június 30-án a püspökség megbízásából ítélte halálra a városi ítélőszék Bíró Mártont, aki a feleségét meggyilkolta. A tanács ítélte jobb keze levágására és fővesztésre 1706. április 27-én Mazanovszky Marist, aki nagypénteken öt oltárterítőt lopott el a ferencrendiek templomából. A háborús évekre is hivatkozva fővesztésre ítélték 1707. március 14-én Szabó Dorottyát, akinek férje évek óta távol volt, s ezért egy másik férfival vétkezett. A város bírája és tanácsa ítélte megégetésre szodomai bűnért 1707. június 24-én Lengyel Mátyást. 1711. február 13-án 4 férfit azért ítélte fej vesztésre a tanács, mert meggyilkolták Glezer Mátyást. Egyiküknek megkegyelmezett a püspök, a többit kivégezték. 29 8 A fennmaradt jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy Telekesy István püspöksége alatt még a város főbírója és a tanács ítélte halálra a bűnösöket, de kötelező volt fellebbezni a püspökhöz, aki véglegesen döntött a bűnösök sorsáról. A városi hóhér, mint láttuk, a püspöki uradalom és a vármegye ítéletvégrehajtója is volt. 29 6 Szederkényi IV. 1893. 22. 29 7 HML Egri Káptalan Mit. XII-2/d/44. 81. sz. 24-32. 29 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 314-316., 393-394., 8-12., V-l/a/5. 13-14., V-l/a/118. 4-10. 80
