Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

A piaci hajdúnak korán reggel meg kellett jelennie a piacon, hogy a szekérrel érkezők elhelyezkedését irányitsa. A gyalogos árusoktól be kellett szednie a helypénzt. Ha a piac elkezdődött, a többi hajdúnak is ott kellett lennie, hogy segítsenek a piac rendjét fenntartani. Ha a piac befejeződött, az ide rendelt hajdúnak továbbra is a piactéren kellett tartózkodni az ott maradt csavargók, tolvajok, veszekedők és káromkodók miatt és azért, mert az ott összegyűlt ganéjt neki kellett szekerekkel elhordatnia, ellenőrizni és a napszámbérért dolgozókat feljegyezni. A második hajdú a tömlöchöz volt rendelve. Őrizte a rabokat, s reggel és este is meg kellett vizsgálnia állapotukat, biztosítani előírt napi ételüket és italukat, bezárásuk előtt el kellett szednie a késüket, a tűzgyújtó acélt, a pénzüket és azt a vásárbírónak át kellett adnia megőrzésre. Tiltotta a tanács a fizikai bántalmazást, a kívülállókkal való engedély nélküli érintkezést. A harmadik hajdúnak a tanácsülés kezdetétől a végéig kardosan, egyenruhában a tanácsterem előtt kellett tartózkodnia, s senkit nem engedhetett be az ülésterembe az ajtónálló segédtiszt engedélye nélkül. Ha a perceptor adószedést végzett, akkor köteles volt ebben neki segíteni, ha valakit bezáratott, azt köteles volt végrehajtani. A bíró mellé rendelt hajdúnak szüntelenül főnöke mellett kellett tartózkodnia, hogy azonnal el lehessen érni, s annak parancsait végrehajtsa vagy végrehajtassa. Ha a bíró elhagyta a házát, akkor kötelessége volt egyenruhában, tisztán, s becsületesen felöltözve, kardosan követni. A többi hajdúnak is készenlétben kellett lennie és otthon tartózkodnia, hogy ha parancs érkezik részükre, akkor azonnal cselekedni tudjanak. Az egyenruhához tartozó köpenyt csak esős időben hordhatták. Pipájukat sem a zsebükben, sem a tarsolyukban nem hordhatták, nem kocsmázhattak, nem lehettek korhelyek. Ha egymás ellen valami panaszuk volt, azt a feljebbvalónak kellett jelenteniük. Ha a hajdúk közül valaki kihágást követett el, akkor azt először közvetlen felettesük, a vásárbíró fenyíthette meg áristommal, ha másodszor követte el, vagy nagyobb bűnre vetemedett, akkor a bíró házánál megpálcázták, ha pedig ez sem segített, akkor a tanácsházán verték meg. Végül, ha még egyszer bűnt követett el, harmadszor is megpálcázták és szolgálatából csúfosan elbocsátották. 1831. június 21-én a tanács szó szerint megerősítette az előző utasítást.

26

7 Bakterek 1793-ban a hajdúkhoz hasonlóan az ő feladataikat is szabályozták. Minden bakternak kötelessége volt, hogy reggeltől a város kapujában tartózkodjon. A városba jövő szekereket vásári cédula nélkül nem engedhetik ki. Éjszaka a megszabott időpontokban kellett az időt kikiáltani. Az éjjeli csavargókat, káromkodókat, lármázókat, úton-útfélen dohányzókat és a gyanús személyeket meg kell fogniuk, illetve jelenteniük kell. Ha valamelyik bakter megbetegszik, akkor egy másikuk köteles helyettesíteni, de úgy, hogy a vásárbírót értesítik. Részt kell 26

7 HML Eger v. vegyes ir. V-l/d/34. 176. 71