Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
viszont az általuk lakott városrészt negyednek tekintették, s élére negyedmestert, fertály mestert ( Viertelmeister) választottak. 25 8 A Rákóczi-szabadságharc után, bár a hajdúk zöme elhagyta Egert, az általuk meghonosított területi beosztás megmaradt. A városrészeket 1712-től negyedeknek nevezték, de ebben az évben a negyedeken belül még megtalálhatók a tizedek. A negyedek élére állított elöljárókat is említik még tizedes néven, s csak az 1730-as évek elején váltotta fel ezt a fertálymester kifejezés, de később is nevezik őket tizedesnek. Kezdetben hat, majd a kerületek számának gyarapodásával korszakunk végére tizenkettőre nőtt a számuk. (Lásd az Eger bel- és külvárosainak fejlődése fejezetet.) A fertálymestereknek (tizedeseknek) szerteágazó volt a feladatuk, de nem sok önállósággal. A bíró vagy a magisztrátus utasítására tájékoztatták a negyed lakóit a földesurak és országos vagy megyei hatóságok és a tanács rendeleteiről, intézkedéseiről. Eredeti funkciójuk mindig fontos maradt: részt vettek az adóösszeírásokban, -bevallásokban és -beszedésben. Igénybe vették őket földesúri és városi monopoljogok érvényesítésében (bor-, pálinka-behozatali tilalmak stb.). Városrészükben ellenőrizték a tűzrendészetet, a kémények, udvarok, utcák tisztaságát. Ok vigyáztak arra, hogy mindenki a magisztrátus által megállapított napszámbért fizesse, idegen személyeknek ne adjanak szállást, a negyed lakói erkölcsös életet éljenek. A fertálymesterek vigyáztak az éjjeli csendre, törvény elé állíthatták a garázda elemeket. 25 9 A XVIII. század második felétől kezdve a fertálymesteri tisztséget a megválasztottak egyre terhesebbnek tartották, és igyekeztek a velejáró feladatoktól megszabadulni. Ennek leggyakoribb módja az volt, hogy maguk helyett helyettest alkalmaztak, amit a helyi szokásjog meg is engedett. 1795-ben is csak abból lett botrány, hogy Derbalky Márton, akit a Szent János hóstya első fertályába választottak meg fertálymesternek, a város egy másik negyedéből szerzett helyettest, saját körzetéből megszokott dolog lett volna. 26 0 írnokok A városi jegyzők mellett az egyre több írásbeli munkát a XVIII. század második felétől mindinkább az írnokok (cancellistae) végezték. 1766-ban a tanács levéltárrendezésre vett fel írnokot, egy évre biztosan. Az 1770-es években egyre gyakrabban ők azok, akik a tanácsüléseken elhangzottakat piszkozat formájában lejegyezték, majd azokat beírták a jegyzőkönyvekbe. A határozatok fogalmazványait is letisztázták, s a bíró, a főjegyző, a tanácstagok csak aláírták a végleges példányt. Az alsóbbrangú tisztviselőknek azonban sem ekkor, sem később nem álltak rendelkezésre írnokok. 1787-ben két fizetett és egy tiszteletbeli írnok segíti a városi önkormányzat írásbeli munkáját. II. József uralkodása idején a német államnyelv miatt 25 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l. 393. 25 9 Nagy 1978. 209-210. 26 0 Breznay I. 1933. 96. 69
