Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

átmenetileg német írnoka is volt a városnak. Egyébként a tanács, illetve a püspök ekkor is magyarul vagy latinul levelezett, s általában ilyen írni-olvasni tudást kívántak meg az írnokoktól.

2'

1' Ajtónálló Többnyire latin nevén említik (janitor). A XVIII. század elején már alkalmazottja a városnak, először 1703. május 8-án határozta meg a tanács fizetését. O felügyelte a városházán lévő tanácsterem tisztaságát, rendjét, ülésnapokon őrizte a tanácsterem ajtaját. Rendkívüli tanácsülések vagy az ülések elmaradása esetén kiértesítette a tanács tagjait.

26

2 Tanácsüléskor, országos vásár napján kitette a városházára Eger zászlaját, mely még 1814-ben is vörös színű volt. Egy 1789-es tanácshatározat előírta, hogy mindenkinek, aki bármit intézni akar a magisztrátus előtt, tudtára adja, hogy beadványát legkésőbb egy nappal az ülés előtt juttassa el rajta keresztül a nótáriushoz. Ha valaki az ülésnapon hozza kérelmét, azt 11 óráig nem engedheti be a tanácsterembe. Jelenteni kellett, hogy reggel és délután az írnokok mikor érkeztek a városházára.

26

3 A város 1814. évi statutuma összefoglalta feladatait, amelyek végrehajtásában a főbíró, a tanács és a nótárius irányította. Az eddigieken kívül vigyázott a városházán az üléstermek rendjére, a szobák tisztaságára, a bútorok, tárgyak meglétére, télen a kályhák állapotára. A tanács utasításait a fertálymesterekkel közölnie, a beadványokat a tanácshoz eljuttatnia kell. A tanácsterem közelében lévő audiencia teremben tartózkodókkal udvarias viselkedést vártak el tőle. Munkaideje délelőtt 8-tól 12-ig, délután 2-től 6 óráig tartott.

26

4 Hajdúk 1705. november 14-én a tanács 2 hajdút fogadott fel a város kapuihoz. 1706. január 14-én hét főre növelte a magisztrátus a hajdúk számát, négyet szánva a Hatvani kapura, hármat a Rác kapura. Parancsnokuknak egy porkolábot alkalmaztak.

26

5 1707. január 7-én ismét csak két hajdú szolgált a város kapuinál.

26

6 A hajdúk a kuruc háborús korszak elmúltával, a békés évtizedekben a városi magisztrátus kisegítő személyzetéhez tartoztak. 1793. január 11-én a tanács szabályozta feladataikat. Arra hivatkoztak, hogy mind a vásárbíró, mind a város lakosai panasszal fordultak a város bírájához a hajdúk és a bakterek mulasztásai miatt. A XVIII. század végén számuk már 7-10 fő között változott. Feladataik szerint külön állandó hajdúja volt a piacnak, a tömlöcnek, a városházának és a város főbírója szolgálatára is rendeltek egyet. 26

1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/24. 109-110., Breznay I. 1933. 96., 154. 26

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1., Breznay I. 1933. 157. 26

3 HML Eger v. ir. V-l/b/129. B. LXXXB. b. 613. 26

4 HML Eger v. ir. V-l/b/265. B. CLII. a. 982. 26

5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 378., 383. 26

6 HML Eger tjkv. V-l/a/5. 6. 70