Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
esküjének megfelelően. Nem jelenthet előnyt sem az atyafiság, sem szeretet, sem gyűlölség. A panaszügyeket mindkét fél, a katonaság és a polgárság meghallgatásával köteles kivizsgálni és orvosolni, a feleket pedig tájékoztatni. A város lovait és kocsiját minden hozzá tartozó szerszámokkal leltár szerint át kell vennie és arra vigyáznia. Ha valami baj történik velük, akkor arról a bírót értesítenie kell. A városrészenként felfogadott kocsikra is felügyelt, vigyázott arra, hogy a kocsikat azonos mértékben terhelje, de arra is, hogy azon a napon, amikor szolgálatban vannak, dolgozzanak és idejüket haszontalanul ne töltsék. Őrizze a város tulajdonában lévő abrakot és szénát, ügyeljen arra, hogy azt senki a maga céljára ne fordítsa. Erről, valamint a lovakról és szekerekről számadást kell vezetnie és az év végén jelentést tennie. Lehetőség szerint naponta jelentenie kell a főbírónak, akitől alkalmi utasításokat is kaphat. Fizetése egy évre 25 rénes forint, 12 pozsonyi kila búza és 3 pár csizma. 23 0 Városi közgyám 1744-től állandó hivatal volt a városi közgyám vagy árvagyám {tutor) hivatala. A XVIII. század végétől árvák gondnokának ( curator) is hívták. Az árvák vagyonának felügyelője, szükség esetén kezelője is volt. Városi ügyész, ügyvédek Az ügyész (fiscalis) nem volt az önkormányzat tagja, hanem fizetett alkalmazott. Egerben 1701. február 28-án említik először. 23 1 A XVIII. század elején a városi jegyző végezte az ügyész feladatait is. Részt vett az ítélkezéseken, mint a vád képviselője, eljárt az összes büntető és polgári ügyben, képviselte a várost más bíróságok előtt folyó pereiben. Munkaköréből következően jogvégzettséget követeltek tőle, s közvetlen kapcsolat alakult ki közte az ügyvédek között. Az ügyészi hivatalt sokszor gyakorló ügyvéd töltötte be. A XIX. században ,fiscus prókátor"-nak nevezik. 1836. január 3-án a város belső és külső tanácsa ennek választotta meg Csiky Sándort. 23 2 A polgári peres felekhez hasonlóan a város is fogadhatott (vallhatott) ügyvédet. Egy 1703. június 30-i feleséggyilkosság vizsgálatakor a „város prókátoráról és a másik fél prókátoráról" beszélnek. Az előbbi megfelelt a városi ügyésznek (fiskális) a másik pedig a vádlott ügyvédjének. 23 3 Az 1723:38. tc. még csak a szokásos eskütételt írta elő az ügyvédeknek. 1769-től Mária Terézi rendelete szerint „procurator" csak az lehet, aki esküt és vizsgát is tett. Eger város 1782-ben azért utasította el Simonyi István kérését az ügyvédi működésre, mert a tanács úgy találta, hogy a megfelelő vizsgát nem tette le. 23 4 1790. június 23-án a tanács kimondta, hogy ezután csak az olyan periratokat 23 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 7-8. 23 1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 132. 23 2 Sebestyén 1981. 19. 23 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 314-316. 23 4 HML Eger v. ir. V-l/b/88. B. CXVII. b. 1042. 65
