Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

veszi át és tárgyalja, amelyek „tanult, tudós és törvényekben értelmes férfiak által tétetnek föl"?

5 1790. augusztus 6-tól ügyvédek megbízását írásban kérte a tanács. Ezeket az ügyvédi meghatalmazásokat a város levéltárában összegyűjtve helyezték el.

23

6 1804-ben adta ki a Királyi Kúria az ügyvédek működésére vonatkozó utasítását. E szerint a jövendő ügyvédeknek kétéves jogi főiskolát kellett végezniük, majd „patvaristaként" egy évig gyakorlatot kellett folytatniuk valamelyik ügyvéd mellett, majd Jurátusok" lettek, végül valamelyik ítélőtáblánál vizsgát tehettek. 1731. január 12-én említik Dajka András patvaristát, aki Kapi Gábor aljegyző mellett volt.

23

7 Az 1836. január 3-án tiszti ügyésznek választott Csíky Sándor is az egri születésű, de ekkor már Pesten praktizáló neves ügyvéd, Vitkovics Mihály jurátusa volt. Városaink a XVIII. században tiltották, hogy tisztviselőik egyúttal ügyvédek is legyenek. A XIX. századra ez már feledésbe merült. Van példa, hogy gyakorló ügyvédből városi ügyész lett és fordítva. 1837-től a város hivatalos ügyvédje volt Csíky Sándor, aki kinevezése után átvette az 1788-tól húzódó úrbéri felszabadulási • ' AAA per irányítását." Orvos, seborvos Az 1690. évi Edelspacher-féle összeírás 50. bejegyzése Joannes Michael Zapff chyrurgus, azaz seborvos nevét említi.

23

9 1725. január 8-án Erdődy Gábor püspök sürgette a város tanácsát, hogy orvosi állást szervezzen. Az 1725. január 12-én tartott tanácsülésen már 50 rénes forintot biztosítottak a vármegye tiszti főorvosának felfogadására.

24

0 1727-1741 között Rosier Ignác az egri doktor, aki szeptember 2-án 300 forintért házat vett a városban.

24

1 1742-től Spányi Jánost alkalmazta a tanács. 1747. január 16-án a város egyes lakosai panasszal fordultak a tanácshoz, hogy sokszor, amikor beteghez hívják vagy nem megy ki, vagy csak nagyon nehezen hajlandó.

24

2 1758-tól Markhot Ferencet választotta meg városi orvossá a tanács, aki tisztségét még 1780ig viselte, amikor Nagyváradra távozott. 1784. május 24-én ismét a városban praktizáló orvosként említik, de ekkor már mint magángyakorlatot folytató orvost. 1780-ban Dosler Károlyt alkalmazta a tanács az orvosi állásra, aki elsőként már nem volt vármegyei orvos, s így 200 forint salláriumot kapott. Mellette seborvosként alkalmazták még Pischer Józsefet, aki évi 150 forintot kapott. Az első külön seborvost, Horvát Mihály chyrurgust, 1758. április 15-én fogadták fel. 23

5 Breznay II. 1934. 149. 23

6 HML Eger v. ir. V-l/b/218. B. CXXXII. a. 823-824. 23

7 Breznay II. 1934. 147-148. 23

8 Sebestyén 1981.23. 23

9 HML EÉGlt. XII-3/a/58. Liber 58. 50. 24

0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/8. 62. 24

1 Breznay II. 1934. 25. 24

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/14. 9-10. 66