Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
jövedelmet is, ami a bortúrák számadásai szerint például 1785. szeptember 29-től 1786. június végéig 8008 forint bevételt hozott, közel 7 ezer forint kifizetést tett lehetővé, s 1056 forint tiszta hasznot eredményezett 18 kocsmában, két városi szállodában és négy vendéglőben. Nem csoda, ha az Eger városi tanács kényesen ügyelt a neki felelős borbírák számadásaira. Ha az éves elszámolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, a tanács felszólította őket az elszámolásra. Sőt 1753. február 14-én, mikor „mint egy nyakas számadó város szolgájának mind addig való árestom rendeltetett, míglen kötelességének eleget nem tenne...'''' Miller József, aki adós maradt 402 rajnai forint 39 krajcárral. 21 8 Pálinkabírák A város a Fenesy szerződés megkötését követően kibérelte a püspöktől és a káptalantól a pálinka- és sörfőzésnek, valamint azok árusításának a jogát. Ezek ellenőrzése a pálinkabírák feladata volt, akiket a város kisebb gazdasági feladatokat ellátó alkalmazottjai közé soroltak. A legkorábbi adatunk róla, hogy 1695-ben Gléner György tölti be ezt a tisztséget. Az eleinte egy, később két pálinkabírót a városi magisztrátus választotta, de nem a tisztújításkor, hanem más időpontban. 1703. január 3-án a két pálinkabíró mellé Szent György napig a pálinkaárulókra vigyázónak felfogadták Pap Jánost. 1705. november 5-én a város tanácsa megerősítette egy korábban hozott határozatát, hogy a titokban pálinkát árusítók pálinkáját vegyék el és 12 forintra büntessék. Az elvett pálinka egyharmadát adják a pálinkabírónak. 1706. január 8-án a pálinkabírák feladataként írták a tanácsjegyzőkönyvbe azt, hogy ellenőrizzék kocsmárosokat, a megszabott áron adják és veszik-e a pálinkát. 21 9 1711. január 26-án a tanács szabályozta a pálinkabírák feladatait, 22 0 majd 1712. június 1-én ezt megismételve, feladatukká tette a sörmérés ellenőrzését is. Mivel ez új feladat volt, ezért elöljáróban előírták nekik, hogy felmérjék, hány sörkocsma van a fallal kerített városban és a hóstyákon, s azok hány hordó részükre kiadott - sört árultak az eltelt egy év alatt, és minden hordó után 20-20 poltura taxát be kellett szedniük. A sört kimérőket meg kellett esketniük, hogy ha a kocsmájukra sört visznek, akkor annak mennyiségéről értesítik a pálinkabírót, aki cédulával igazolja, hogy ezek után a taxát beszedte. A beszedett taxákról külön számadást kellett vezetnie a pálinkabírónak. Ha valaki a kocsmárosok közül elmulasztotta jelenteni azt, hogy hány hordó sört vitt a kocsmára és a taxát nem fizette be, a pálinkabíró kötelessége volt a főbírónak jelenteni a kihágást. A vétkes büntetése 12 forint és a sörárulástól eltiltás volt. A pálinkaárulók esetében is vigyázniuk kellett, hogy senki ne árulhasson olyan italt, ami után nem fizettek taxát. Pálinkát csak kocsmában lehetett árulni. 22 1 21 8 Breznay I. 1933. 152., II. 1934. 194-195., HML Eger v. tjkv.V-l/a/17. 29. 21 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l. 266., 379., 382. Eger v. ir. V-l/b/2. B.II. a. 75. 22 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 149-150. 22 1 HML Eger v. ir. V-l/b/5. B. IV. 100. 62
