Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
A pálinkabíráknak ellenőrizniük kellett a városkapuknál azt is, nehogy valaki titokban pálinkát hozzon be a városba. Kötelezték a város tizedeseit, hogy segítsék a pálinkabírák munkáját. Az 1740-es évektől a tizedesek helyett a fertálymesterek vettek részt a pálinkafőzés és árusítás ellenőrzésében. 22 2 A pálinkabírák feladatairól, azok változásáról eddig nem kerültek elő későbbi adatok. Az előfordult néha, hogy - a már ismertetett - borbírák látták el az ő teendőiket is. Malombíró 1698. október 3-án a tanács mind a magyar, mind a német nációból malombírákat választott (Fodor Jánost és Vajlay Jánost). Mivel ez kisebb tisztségnek számított, ezért viselőjét - rendszerint egy személyt - a tanács választotta. 22 3 1710. március 12-én a malombíró a tanács utasítására megvizsgálta a város malmát és leltárt készített róla. A leltár tartalmazta a malom leírását és állapotát is. 22 4 1719. november 3-án a malombéli vámból a belső tanács tagjainak évi munkájáért 8-8 kila búzát fizetett ki, melyről számadást is készített. Az 1720. január 22-i tanácsülés már 12-12 kila búza kimérésére kötelezte a város malmából. 22 5 Az ilyen egyedi intézkedéseken kívül a malombírónak nem ismerjük általános instrukcióját. A tanács 1770. január 5-én dönt egy korábbi rendeletére hivatkozva arról, hogy a továbbiakban a malombírói hivatalt csak a belső tanács tagja töltheti be. Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy az eddigi malombíró, Réthy Gábor a kis tanács tagja volt, és tisztségét ennek dacára egy év időtartamra meghosszabbították. Azután, 1786. január 9-én a kis tanács tagjai sérelmezték, hogy korábban a malombíróságot, ha alkalmasak voltak rá, ők is viselték, de mióta Farkas János volt a főbíró, ez a lehetőségük megszűnt, s kérik a belső tanácsot, hogy közülük is válasszanak a kisebb tisztségekre. 22 6 Városi tiszttartó Keveset lehet tudni a tisztségről, mert Egernek nem voltak városi majorsági birtokai. Ezért bérelte rendszeresen Pázmánd puszta területét, amelynek azonban nem ismerjük külön gondviselőjét. Amikor megvette a város az Enczinger família kisnánai és verpeléti birtokrészét, 1721 október 24-én Pereszlényi Pál „applicaltatott város jószági tiszttartójának". A tanács 40 forint évi fizetés és nagy mennyiségű természetbeni járandóság fejében előírta: „Tartozni fog a város jószágaira híven és szorgalmatosan vigyázni, és az jobbágyságot szép egyességben 22 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 331-332., Breznay II. 1934. 185-186., 198. 22 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 9., Breznay I. 1933. 153. 22 4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 112. 22 5 HML Eger v. ir. V-l/a/9. B. VIII. 19., B. IX. a. 3. 22 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/30. 13., HML Eger v. ir. B. LXXIII. a. 9. 63
