Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

javaslatot ekkor elfogadta a tanács, de a következő évtől visszatértek arra, hogy csak egy fizetett személy lássa el a feladatokat.

19

5 1831. június 21-én kimondták a piacbiztos tisztségének függetlenségét a vásárbíróságtól és meghatározták feladatait is. Vigyáznia kellett arra, hogy a mészárszékekben mindenkor elegendő hús legyen és azokat megfelelő mértékkel, limitált áron mérjék. Az ellenőrző „,próbák" során kiderült csalást a tanácsnak írásban jelentette. A vétkest vagy pénzbüntetéssel, vagy ha ez nem használna, botütésekkel kényszerítsék a pontos mérésre. A húshoz hasonlóan ügyelt arra, hogy a búzát, a főzelékféléket, tejet, vajat, rizst, hájat, szalonnát, a vásznat és más egyebet helyes mércével, mázsával, fonttal, mérővel, iccével, meszellyel vagy rőffel mérjék, a vevőket meg ne kurtítsák. Felügyelnie kellett a kofákra is, hogy csak azok árulhassanak a piacon, akik a commissárius kezében lévő lajstromban regisztrálva vannak, s nehogy az egri piacon vagy az utakon és a hóstyákon vett árukat további árusítás céljából megvegyék. Ugyanakkor az egri polgároktól is elkobozta a piacon kívül vásárolt élelmiszert vagy állatot. A commissárius feladata volt a vásárcédulák megvizsgálása is, s ha valakit cédula nélkül árusítani tapasztalna, akkor azt a cédula házhoz küldje, hogy a piaci tarifát lefizesse. A piacon idegenek 10 óra előtt búzát, árpát, zabot és kukoricát nem vásárolhattak, ugyanígy ellenőrizte, hogy a halárusító szatócsok a piacra hozott halakat kikkel méretik, szabályszerü-e a sertésvásárlás, a pékek áruja, folyik-e piacon kívüli tiltott árusítás (mész, faanyag stb.). Ha valakivel kapcsolatban a piacbiztosnak intézkednie kellett, az 30 krajcár bírságot fizetett.

19

6 Hegybírák A tisztség a város lakosainak alapvető megélhetési forrását adó szőlőtermeléssel van kapcsolatban. Sajátossága az egri hegyrendészetnek, hogy a XVIII. század húszas éveitől kezdve funkcióit a hegyközségeknél jóval nagyobb szőlőterületen fejtette ki.

19

7 Az 1713. május 15-én részükre kiadott instrukció szerint a városi magisztrátus felügyelete alá tartoztak. Feladatuk volt ellenőrizni a kerülőket, hogy megfelelően őrzik-e a szőlőket. Ha valamely szőlőben kárt okozott valaki, akkor a kárt fel kellett mérniük és jelenteniük a tanácsnak. Felügyelték a vincelléreket is, hogy jól végeztetik-e a szőlőmunkákat. Ekkor két hegybíróról történik említés, Szabó Pál és Koczka István urakról.

19

8 Ezután egészen 1748-ig sem a tanácsjegyzőkönyvek, sem az iratok nem említik a hegybírákat. Funkcióikat többnyire tanácsi kiküldöttek végezték el.

19

9 1748. március 9-én Eger város bírája és tanácsa a hegyrendészet további fejlődése szempontjából döntő lépésre szánta el magát. Az addigi szokásjogot 19

5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/96. 165. 19

6 HML Eger v. külön kezelt ir. V-l/d/34. 69. Mise. 176. 19

7 HML Eger v. öi. V-4/a/16, 247-252. 19

8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l 18. 142. 19

9 Nemes 1987. 511. 58