Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

tartozott a városi börtön ellenőrzése is. Minden nap saját maga volt köteles megvizsgálni az elítélteket, nevüket, vétküket és büntetésüket. A bírónak minden nap jelentést kellett tennie az elítéltekről. Minden november elsején pontos kimutatást kellett készítenie a piacjövedelemről, mert ennek alapján lehetett az uraság részét teljesíteni.

19

1 A vásárbíró ugyanis a püspöktől közvetlenül is függött, az ő uradalmi tisztjeinek is számadással tartozott, mert az egri piac- és vásárjövedelem 2/3-át az uradalom pénztárába fizette be. Értelemszerűen a püspök ugyanilyen arányban hozzájárult a vásárbíró - és az 1770-es évektől a piacra hozzá beosztott, a rendre vigyázó vásárfelügyelő (fori inspector) és éjjeliőrök - fizetéséhez.

19

2 1831. június 21-én a város vásárbírója részére kibocsátott újabb utasítás azt mutatja, hogy az eltelt közel negyven év alatt ismét változott a vásárbírók feladatköre. Korábban is előfordult két vásárbíró kinevezése, de a XIX. század elején a vásárbíró tisztségétől levált a piaci commissariusé. A vásárbírók eddigi feladatait megosztották, s a két hivatalt 1831-ben már teljesen egyenrangúnak tekintették, kötelezve viselőit, hogy harmonikusan együttműködve, egymást támogatva járjanak el. A vásárbíró maradt a hajdúk és a bakterek felügyelője, s vigyáznia kellett arra, hogy az alárendeltek ne kóboroljanak és ne kocsmázzanak, kötelességüket pedig elvégezzék. A vásárbíró biztosította a piac commissárius részére a szükséges számú hajdút és cselédet. Kötelessége lett, hogy a hetivásáron, egy hajdú kíséretében a „pixissel" a vásárosokat végigjárja és tőlük a megfelelő pénzt beszedje. Ügyelnie kellett arra, hogy a piacot és az utcákat tisztítsák, a szemetet és a ganéjt kihordják. Ha azt tapasztalná, hogy valaki a szemetet és a ganéjt az utakra hordja, azt azonnal jelentenie kell a főbírónak, hogy azt, aki oda hordta, kötelezhessék a szemét elszállítására, ha erre nem lenne hajlandó, akkor az illető költségére megcsináltassa. Feladatai közé tartozott a kocsmák, vendégfogadók és a kávéházak ellenőrzése is. A kihágókról be kellett számolnia a főbírónak, a csavargókat pedig köteles volt a főbíróhoz vezetni. Továbbra is feladata maradt a rabok és a tömlöc felügyelete (gondoskodni a rendről, a szabályszerű elzárásról, elegendő vízről stb.) Mindemellett tolvajlások és más bűncselekmények esetében részt kellett vennie a nyomozásban.

19

3 Piacbiztos 1814. január 5-én az építőszéken választottak először piacbiztost 0commissárius) a vásárbíró terheinek csökkentése céljából.

19

4 1829-ben a város bírája javasolta, hogy mivel az új hivatal „nagy felvigyázást kíván", ezért a rendes, fizetett commissárius mellé nevezzenek ki még két tiszteletbeli piacbiztost. A 19

1 Breznay I. 1933. 226-228. 19

2 Bán 1999. 299-300. 19

3 HML Eger v. külön kezelt ir. V-l/d/34. 69. sz. Mise. 169. 19

4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/81. 7. 57