Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
másiknak a piacon vigyáznia. A piaci jövedelem egyharmadát kapták munkájukért. Hivataluk leteltével el kellett számolniuk a város tanácsának. 18 8 A városi tanács 1732-ben, 1735-ben és 1738-ban is szabályozta a vásárbíró faladatait, de a korábbiakhoz képest ezek nem hoztak lényeges változást. 18 9 1746. január 19-én a tanács Bodnár Antal választott vásárbíró részére újabb részletes utasítást adott ki, mely több ponton eltért az 1718-as rendelkezéstől. A vásárbírónak minden nap meg kellett jelennie a város főbírójánál, azért, hogy a piac körüli teendőkre vonatkozó utasításokat átvegye. Gondoskodnia kellett legalább havonta egyszer a piacon lévő boltok, mészárszékek és kocsmák mércéinek (fontok, rőfók, iccék, pintek stb.) ellenőrzéséről. Meg kellett vizsgálnia a zsemlyesütők termékeit, hogy azok megfelelő súlyúak és szépek legyenek. Amennyiben hiányosságot tapasztalt, azonnal jelentenie kellett a főbírónak. A város piacára máshonnan árulni jövő kereskedők vagy kufárok portékáját köteles volt megvizsgálni, áraikat leellenőrizni és ha azokat drágállotta, akkor ő limitálta meg, ha pedig azokat a két napos tilalmi idő alatt adták-vették, akkor köteles volt elkobozni, a városházához vinni, a főbírónak és rajta keresztül a tanácsnak jelenteni. Újra szabályozta az instrukció a kisebb piaci árusok és a szekereken szállított termékek díjait, a mértékek használatát. Mivel az egri lakosok pénzt nem adtak, ezért a város bírájának tartoztak árujukból ajándékot adni, melyet a vásárbíró szedett ki, s köteles volt a bíró házához szállítani. Árulni csak a város piacán lehetett, tilos volt a város utcáin és a házaknál, továbbá vasárnapokon és ünnepnapokon első harangozás után délig, minden esetben az áruk elkobzásának terhe mellett. Korlátozták a fűszerrel, üvegekkel, képekkel kereskedést. A vásárbírónak minden hónapban számadást kellett készíteni a tanács számára. A város jövedelmeit beszedvén a városi tanács engedélye nélkül abból senkinek ki nem fizethetett. 19 0 Az 1793. szeptember 9-i újabb szabályozás új vonásként többször szólt alárendeltjeiről, a hajdúkról és a bakterekről, akiket nem engedhetett át magánszolgálatra. Munkájukat és szállásukat köteles volt gyakran megvizsgálni, s ellenőrizni, hogy megtartsák a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Legalább egy baktemek mindig otthon kellett lennie, s úgy osztotta be őket a kapukhoz, hogy egyet közülük mindig el lehessen émi. Ő maga kellett, hogy vámoljon, s nem bízhatta azt a hajdúkra. Akitől a vámot kivette, annak köteles volt cédulát (igazolást) adni. Piaci jegyzőkönyvet kellett tartania és abba naponként mindent köteles volt feljegyezni. Lehetőleg mindig otthon kellett tartózkodnia, de ha mégis el kellett mennie hivatalos kötelességből, a hozzá rendelt hajdúnak mindig meg kellett mondania, hogy hol fog tartózkodni. A cirkálásra (az utak ellenőrzésére) nagyon ügyelnie és azt hetenként többször is ellenőriznie kellett. Új feladatai közé 18 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 289. 18 9 HML Eger v. ir. V-l/b/22. B. XV. b. 44., V-l/b/23. B. XVII. 29., V-l/b/25. B. XVIII. b. 61. - Az 1732. évi utasítást szöveghűen közölte Bertha 2001. 38-39. 19 0 HML Eger v. ir. V-l/a/b/31. B. XXVIII. a. 2. 56
