Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
Az Eger városi iratok bíró, főbíró, Ordinarius bíró, judex neveken említik. A Fenesy-féle pótegyezmény a város minden része és lakosa felett egy főbírót {judex Primarius) hangsúlyoz, de megengedi két helyettes vagy másodbíró választását is (subjudices vagy judices substituti). A másodbíró tisztsége nem gyökeresedett meg Egerben. Csak egy rövid időszakban fordult elő, hogy nem bíró állt Eger élén. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706. január 3-án Telekesy István püspök-földesúr javaslatára - tekintettel arra, hogy a lakosok nagyobb része fegyverben volt -, nem bírót, hanem a bíró jogkörével rendelkező „város hadnagyát" választottak a főpap három jelöltje közül. E különleges tisztség mindössze egy évig állt fenn, 1707 elején már bíróként lépett hivatalába Ziska Mátyás. 14 8 Fenesy püspök 1696. évi június 20-i rendeletében a város főbíróját említi, aki kvártélyozástól és egyéb városi munkáktól mentes, de a porciófizetés és a földesúri taxa alól nem. Az előtte és a belső tanács előtt, a nótárius segítségével lefolytatott, megírt és a város pecsétjével hitelesített adásvételek után szintén bevétele volt. 14 9 1703-ban feladatává tették, hogy a perceptor által beszedett jövedelmek sorsa felett döntsön. 15 0 Ha valaki idegen településről jövő lakost fogadott be szállásra, annak a bírótól és a tanácstól kellett engedélyt kérnie. 15 1 Ezt a város 1769. január 4-én kiadott statutuma is rögzítette. Az 1770. és az 1791. évi statútumoknak egyaránt a 6. pontja szerint „nem szabad senki idegent a bíró vagy a tanács híre s engedelme nélkül a házához lakóul befogadni, még atyafiat is három napnál tovább titkon a házánál tartani". 15 2 A bíró elsődleges feladata a bíráskodás. Ezt a tanáccsal együtt végezte. A gyakorlatban szélesebb körben ítélkezett annál, mint amit a Fenesy egyezményben meghatároztak. ítélkezett emberölés, testi sértés, lopás, káromkodás, becsületsértés, paráznaság stb. büntetőügyekben, amik a korabeli joggyakorlat szerint akár főbenjáró bűnnek is számíthattak. 1711-ig van rá adat, hogy halálos ítéletet is hozott, de úgy, hogy azt automatikusan fel kellett terjesztenie a másodfokú bíróság, a földesúri úriszék elé. 15 3 A városbíró az egyes közigazgatási, illetve szakigazgatási feladatokat egészében együtt látta el a tanáccsal. Erre szolgáltak egyrészt a belső tanács kapcsán már említett kiküldöttek, másrészt az idő haladtával mindinkább differenciálódó feladatkörű szaktisztviselők. Ok, mint alárendeltek, napi hivatali kapcsolatban voltak a város főbírójával, s neki, illetve a tanácsnak felelősséggel tartoztak munkájukért. Például az 1718-i szabályozás szerint a főbírónak volt köteles jelenteni a vásárbíró, lehetőleg naponta, de legkésőbb minden hét szombati 14 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l. 381. 14 9 HML Eger v. ir. V-l/b/2. B. II. a. 83. 15 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l. 307. 15 1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 181. 15 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/29. 12., Breznay I. 1933. 213-214. 15 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 138-142, 155-168; V-l/a/6. 14-15; V-l/a/118. 171-172; V-l/a/1. 135., 162. 47
